Előre szeretném leszögezni, hogy Sarah J. Maas az én abszolút kedvenc, No. 1 íróm. Az Üvegtrón sorozatával számomra egyszer már bebizonyította, hogy ő a retellingek koronázatlan királynője. A könyveit gondolkodás, beleolvasás nélkül is megvenném, annyira bízom az írásában, így nem kérdés, hogy amint kapható lesz a boltokban is a Tüskék és rózsák udvara, kifosztom vékonyka pénztárcámat.
Na, de ha már úgyis itt vagyok, akkor térjünk a lényegre, és vessünk is egy pillantást a könyvre. Amint látom, Sarah ezúttal is rendkívüli szereplőkkel dolgozott. Feyre nekem máris rendkívül szimpatikus, Zsebi szavaival élve egy igazi „badass” lánynak képzelem el, ha sikerült neki egyedül leterítenie egy farkast. Már látom is előre a kutyaszorítókat, amikbe fékezhetetlenül csípős nyelve miatt fog belekerülni.
Tamlin személyiségét illetően egyelőre óvatos feltételezéseim vannak. A fülszövegből ítélve számomra egyszerre tűnik egy rideg, goromba embernek, de szívtiprónak is egyben, tekintve, hogy sikerült elnyernie egy olyan harcos amazon szívét, mint Feyre. Ráadásul tündér a srác, és mint 1000 + 1 sztoriból tudjuk, bennük sosem lehet megbízni. Egyben biztos vagyok, bármilyen önálló és feminista beállítottságú is a mi főhősnőnk, biztos, hogy lesz egy olyan alkalom, amikor mégis csak szüksége lesz egy pár erős férfikézre, és mit ad isten, Tamlin pont a közelben lesz…
A világfelépítés miatt rendkívül izgatott lettem. Lévén retellingről szó, kíváncsi vagyok arra, mit is tartott meg az írónő az eredeti történetből, de még inkább az újításokra. A tündérvilág önmagában is elég érdekes, de gondolom, vagyis inkább remélem, hogy Sarah itt nem állt meg. Ha léteznek emberek és tündérek, kell lennie más fajoknak is, nem? Ráadásul említésre kerül itt valami orbitális veszély is. Én valami háborúra számítok, de lehet, hogy valami uralkodó ássa alá a saját királyságát? Én bármelyikkel kiegyeznék, amíg megkapjuk a megszokott, hatalmas dózisokban adagolt izgalmat.
Egy szó mint száz, már rengeteg dicsérő szót hallottam a regényről, és én is rendkívül pozitívan állok hozzá. Olyan nincs, hogy Sarah J. Maas rossz könyvet írjon!
Netra