A disztópiák világában szinte állandó témának nevezhető a világ – vagy legalábbis ami a világból addigra megmaradt – uralma. Diktátorok mindenhol, a nagy testvér figyel, és még azt is megmondják, melyik váltás fehérneműdhöz van kedved aznap reggel. De persze a világuralomhoz vezető út sem éppen sétagalopp – nézd meg Voldemort is hogy járt, pedig ő csak a varázsvilágot akarta kicsit “kiigazítani” -, így úgy gondoltam, a könyvekben keresem a választ. Hogyan törjünk világuralomra? A macska opcionális mellé, de ártani nem árthat (azért tartsd rajta a szemed, mert még a végén ő kerül a kényelmes nagyfőnök székbe, és te fogod pálmával legyezgetni őszőrségét!)

1.Le a demokráciával!

De komolyan, már Platón is megmondta, hogy azzal csak a baj van. Persze, ő nem a diktatúrát javasolta alternatívaként, de ez számunkra nem is fontos, mert nem illik az elképzeléseinkbe. Legjobb tehát, ha csak annyit jegyzünk meg, hogy a demokrácia szívás! Hogy a démosz gondolkodjon? Ugyan már, a többség azt se képes eldönteni, mit akar reggelire, ne nevettessük ki magunkat! Ha jó munkát akarsz, végezd el magad, és ecc-pecceld ki a mahagóni íróasztalod mögött (avagy mászókás cicapalotád hajlékában)  a megoldást. Ellenkezés, kérés, kérdés, óhaj-sóhaj esetén pedig ereszd bele a bátorkodó delikvensekbe a karmaidat, vagy a guillotine-t.

2. Marketing a lelke mindennek

Felesleges a humanitárius módszerekkel bajlódni, amikor a nép imádja a vérengzést. Különösen, hogy remekül el lehet adni, szóval ha okosan csinálod, még azt is elérheted, hogy önként és dalolva finanszírozzák neked a tömeggyilkolást, így te szabadon költhetsz a saját életnagyságú szobrodra, és egyéb létfontosságú világuralmi kellékekre. Vegyél csak példát az Éhezők viadaláról, ahol Valóvilágot csináltak a gladiátorharcokból, és szórtak rá némi csillámport. Snow elnök tudott valamit. Persze, azért neki is lett volna hova fejlődnie, különösen ami a szájhigiéniáját illeti.

3. Hazudj mint a vízfolyás

Lázadók? Milyen lázadók? Túlkapások? Azt se tudod, miről beszélsz. Tanúk? Hol? Jé, hogy ő? Sajnos a halott ritkán beszél. Globális felmelegedés? NEM IS A FÖLDÖN VAGYUNK! Miaú? Te fogd be, Mici! Ha esetleg kezdene negatívba ugrani a népességszámláló, mert túlságosan is lelkes voltál az ellenségek jobblétre szenderítésében, még mindig állíthatod teljes lelki nyugalommal, hogy kitalálta az egészet, és szükség esetén, akár diliházba is dughatod az erősködőket. Történelem? Ugyan, kérlek. Úgyis azt is te írod, szó szerint és átmeneti értelemben egyaránt. Statisztika? Pfff, Churchill is csak a sajátjának hitt. Valaki meg mer vádolni azzal, hogy nem mondasz igazat? Röhej! Ezek nem hazugságok, csak alternatív tények. A lehetőségek tárháza végtelen. Pókerarcot remekül gyakorlók előnyben. Önfejlesztési lehetőség: zuhany alatt Lady Gagától a Pokerface gyakorlása, koreográfiával együtt.

4. Mindig legyen kit ugráltatni

Minden diktátornak kellenek minionok (Banana!). Lehetőleg nem túl intelligens egyedek, mert azok vagy megkérdőjelezik a döntéseidet, vagy hátba támadnak, mert ők se a szolid gerincükről híresek. Tehát az ideális minion legyen elég sötét ahhoz, hogy írmagja se legyen az agyacskájában önálló ötletnek, de legyen elég sütnivalója ahhoz, hogy ne tévessze el a kizsigerelendő alany házszámát.

5. A közellenség jót tesz a morálnak

Tudod, mint amikor gimiben az volt a közösségformáló erő, hogy együtt utáltátok a kémia tanárt? Na, ez is pont olyan. Ez lehet egy-két ikonikus személy, vagy akár egy egész embercsoport (nem kell szégyenlősködni, ez nem az az életpálya modell), és ami a legszebb az egészben, hogy logikus indok sem kell hozzá – mint ahogy semmihez. Egyszerűen annyi a dolgod, hogy a rendszer ellenségeinek kiáltod ki őket, esetleg nyomtatsz néhány dizájnos WANTED plakátot, és ha véletlenül sikerül nyakon csípned őket, kivégzési bulit tarthatsz!

Nos, azt hiszem, bőven elég tippet kaptak a wannabe diktátorok, úgyhogy nem is bátorítanám őket tovább. Remélem tetszett ez a kis szösszenet, és ha esetleg lemaradt valami a listáról, ami szerintetek elengedhetetlen, mindenképp írjátok meg nekünk!