˝A jó betűtípus fél siker˝ – mondta egy borítótervező. Vagyis nem tudom mondta-e vagy sem, de ha mégis elhangzott ez valaki szájából, hát isten bizony igazat szólt.
Az egyetemen gyakran kapok plakát és egyéb tervezési feladatokat. (Elárulom a tudatlanoknak, hogy a csütörtök esti bulik plakátját nem az umpalumpák szokták megalkotni. Legalábbis nálunk, az egyetem Hallgatói Önkormányzatában sertepertélnek olyan rabszolga lelkű egyének, mint én akik mindezt véghezviszik.) Ezeknél a feladatoknál rendszerint megszenvedek a megfelelő betűstílusok megtalálásával és alkalmazásával.
Úgy gondolom, gyakran nem szentelünk elég figyelmet egy-egy könyvcím nyomtatott kinézetének. Közrejátszhat ebben az is, hogy a felirat harmóniában van a borító többi elemével, természetesnek vesszük tehát, hogy jó ránézni a könyvre és nem realizáljuk, mekkora szerepet játszik ebben akár maga a felhasznált betűtípus, akár egy kellemes színválasztás. Mindez gondos tervezés eredménye, amit szeretnék nektek pár példán keresztül bemutatni, hogy lássátok, nem olyan egyszerű mindezt véghezvinni. Sok próbálkozást, keresést, ötletet és főleg rengeteg időt igényel.
Nézzünk egy feltehetőleg mindenki által ismert borítót, mégpedig A beavatott c. könyvét. Ezen fogom bemutatni, mi lenne a szebb megoldás (bal oldali képek), és mi az igénytelenebb (jobb oldali képek). Tehát mik fontosak a megfelelő látvány kialakításához?
SZÍN:
Egyáltalán nem mindegy, milyen színű a felirat. Megfelelően világosnak, vagy sötétnek is kell lennie ahhoz, hogy jól olvasható legyen, kellően kiemelkedjen a csomó részletet tartalmazó háttérből. Az egyszerűbb eset, ha a borító színeivel harmonizáló színt választunk, bár a profik szeretnek trükközni a kiegészítő színek használatával. Ez a kontraszt még inkább figyelemfelkeltő hatású (példa: erős kék háttér és kiegészítő színe a sárga/arany kis mennyiségben használva), de vigyázni kell, hogy ne essenek át a ló másik oldalára, irritálóvá vagy esetleg giccsessé téve az összhatást. Örök klasszikusként, a leggyakoribb felirat színek még mindig a fekete és a fehér, hiszen mindenhez passzolnak.
MÉRET:
Hiába hangsúlyozzák gyakran, hogy nem a méret a lényeg, a borító bizniszben igenis számít. Sok mindentől függ milyen méretű felirat az ideális. Vannak olyan borító típusok, ahol központi szerepben van maga a szöveg (példa) , ott nyilván egy hatalmas méret sokkal ideálisabb mint egy apró, de itt is találunk kivételeket (példa) . Ezzel ellentétben, a képes borítóknál egy közepes betűméret ajánlott, hiszen akkor mind a háttér, mind a cím megkapja a kellő hangsúlyt (példa).
ELHELYEZÉS:
Itt kezdődik a varázslat. Nyulat a kalapból és egyéb trükkök nem szükségesek, csak egy kis kreativitás, jó ízlés, merészség és egy kis szem a dizájnhoz. Nagyon sokat tud dobni az összhatáson, ha nem a megszokott módon van elhelyezve a cím. Perspektíva, függőleges írás, elfordított szöveg és a lehetőségek igen széles tárháza áll a kellően bevállalósak rendelkezésére. Persze, itt is fontos az összhang. Egy középen lévő sima vízszintes felirattal is van, amikor sokkal jobban járunk, mintha indavonalban futó kacskaringós megoldást választanánk. Érdemes figyelni a távolságokra is a hangsúlyos objektumoktól. Érdemes tudni, hogy a harmadoló vonalak mentén lévő szövegekre automatikusan jobban figyelünk, mint az azoktól kintebb, bentebb, vagy a köztük lévőre.
BETŰTÍPUS:
Erre talán már többen fel szoktak figyelni, főleg ha egy-egy különlegesebb kerül a szemünk elé. Általánosságban elmondható, hogy az egyszerűbb betűtípusok állnak nyerésre. Ennek oka, hogy zsúfoltabb borítókon is jól mutatnak (példa) , kisebb extrákkal rendelkező társaik fel tudják dobni az egyszerű dizájnt is (példa) , összességében multifunkcionálisak. Ezzel szemben nagyon meg kell fontolni, mikor alkalmazzunk kézírást utánzó betűtípust. Legfőbb hátránya a legtöbbnek, hogy nehezen olvasható. Ezért érdemes őket olyankor használni, amikor a háttér egyszerű. Ebben az esetben a felirat és annak díszítettsége kerül előtérbe anélkül, hogy zsúfolttá válna az összhatás (példa). Egy jól megválasztott betűtípus számos más információt is közvetíthet. Gondoljunk egy masszívabb betűkkel írt címre és egy vékony kézírásos címre. Melyiket mondanánk romantikus regénynek (példa) és melyiket sci-finek (példa)? A szimbólumok sem maradhatnak ki a felsorolásból. Ügyes tervezők könnyedén elrejthetnek pár, a regényhez szorosan kapcsolódó szimbólumot a betűtípusban. A Harry Potter betűtípust és a kis villám kapcsolatát ugye senkinek nem kell bemutatni?
EFFEKTEK :
Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, aminél több lehetőséget lehetne felsorolni, mint ahány lottószelvényt kéne kitölteni egy telitalálathoz. Ezt nem is részletezném nagyon, csak a legegyszerűbbeket sorolnám fel, ellenkező esetben itt ülhetnénk napestig, képernyőnézéssel rontva a szemünket. Lássuk hát, mikkel találkozhatunk leggyakrabban: árnyékok, ragyogás, anyag hatás, domborúság, textúra, arany és ezüst csillogás, keretezés. Az itt linkelt példák úgy gondolom, az adott technikát a lehető legjobban alkalmazzák, ezért gondoltam ezeket bemutatni. Az alábbi egyszerű példán szimplán azt szeretném szemléltetni, mennyivel fel tudja javítani a látványt pár egyszerű effektus használata.
Röviden és nem annyira tömören, ezek lennének a főbb pontok, amiket én tapasztalatom alapján fontosabbnak tartok. A szépség viszont a részletekben rejlik. Minél több apró trükköt ismer valaki és minél jobban tudja a technikákat kombinálni, annál egyedibb és változatosabb feliratokat lesz képes alkotni.
A bejegyzésben felhasznált képek forrásai: goodreads.com, moly.hu
+ EGY KIS EXTRA
A végére hagytam egy kis érdekességet. Összegyűjtöttem néhány ismertebb könyv borítójának betűtípusát. A nagy részük sajnos nem ingyenes, de senki ne keseredjen el, mert könnyen lehet hasonlókat találni az interneten. Ha szeretnéd még több könyvről megtudni, milyen betűtípus látható rajta, írd meg kommentben. 🙂


