Pár nappal ezelőtt már olvashattatok pár kedvcsináló idézetet Rick Riordan Percy Jackson és az Olimposziak nevet viselő sorozatához. Ha lemaradtál róla katt ide! Folytatva a sort most Az Olimposz hősei sorozatból gyűjtöttünk össze pár idézetet, ami meghozhatja a kedveteket az olvasáshoz vagy akár az újraolvasáshoz.
Az elveszett hős
– Hepaj itt, oszt… – Leo hallotta már valahol a nevet, de túlságosan össze volt zavarodva. – Oszt még hol van hepaj?
– Gaia? – rázta meg a fejét Leo. – Ő nem az Anyatermészet? Virágok a hajában, madarak énekelnek a vállán, és őzikék meg nyuszikák mossák helyette a szennyest.
– Leo, az Hófehérke – mondta Piper.
– Festusnak nevezted el? Tudod, hogy latinul boldogot jelent? Azt akarod, hogy a világ megmentésére egy Boldog nevű sárkányon repüljünk?
– Nagyon jó, Leo! De tudsz valamit tenni Piper lábáért is?
– Én szerelő vagyok, öregem. Nem mondom, ha Piper egy autó lenne, akkor talán… – Csettintett az ujjával. – Várjatok, mi volt az az isteni kaja, amivel a Táborban megetettek? Rambo-zia?
– Ambrózia, te hülye! -csikorgatta afogait Piper.
Neptunus fia
– Ha nagy leszek, Percy Jackson leszek – közölte a kislány komoly szemmel Hazelnek.
– Ez a micsoda… be van törve? – kérdezte Frank.
A ló dühösen nyerített.
– Kétlem! – felelte Percy. – Azt nyerítette, hogy „halálra akarlak taposni, te kínai-kanadai óriáscsecsemő!”
– Te beszélsz lóul? – tudakolta Hazel.
– Óriáscsecsemő?! – kérte ki magának Frank.
– A rabom leszel, Percy Jackson – vicsorgott Polybotes. – A tenger mélyén kínozlak meg. A víz mindennap meggyógyít, és én mindennap közelebb viszlek a halálodhoz.
– Kihagyhatatlan ajánlat – mondta Percy. – De azt hiszem, inkább megöllek.
– Jól vagyok! – kiáltotta futtában Percy, nyomában egy üvöltő, vérszomjas óriással.
Athéné jele
– Héraklész? – kérdezte Percy. – Az a csávó olyan volt régen, mint manapság a Starbucks. Bármerre mentél, beleütköztél.
– Emlékszik rám, Bacchus isten? Sonomában segítettem megkeresni az elveszett leopárdját.
Bacchus megvakarta a borostás állát.
– Hogyne, te vagy John Green!
– Jászon Grace.
– Tök mindegy.
Hedge edző és Hazel felrohant a lépcsőn.
– Hol van? Kit kell megölni?
– Semmi vérengzés! Maga védje a hajót! – utasította Annabeth.
– De félbe kellett hagynom egy Chuck Norris-filmet! Ez vért kíván!
Hádész háza
– A Halálköd nem azért van, hogy segítsen! – kiabálta Akhlüsz. – Hanem, hogy bánattal burkolja be a halandók lelkét, amíg az Alvilágba nem jutnak. Ez a Tartarosz lehelete, a halálé és a kétségbeesésé!
– Bámulatos! Két adaggal kérek! – lelkesedett Percy.
– Van tollad, nagyeszű? – szakította félbe Annabeth.
– Viccelsz? Hogy ne lenne – vette elő Árapályt.
– Jó, de ír is?
– Gőzöm sincs, még soha nem használtam írásra – ismerte be Percy.
– Mit akarnánk? Elátkozni benneteket! Az Éjanya nevében százszor elpusztítani!
– Csak százszor? – morogta Percy. – A fenébe! Én meg már azt hittem, bajban vagyunk.
– Van nálad fegyver?
Rachel vállat vont.
– Csak a hajkefém, amivel egyszer szemen vágtam Kronoszt.
– Szóval, te vagy az a hölgyemény. Ha jól emlékszem, Kalapos a neved.
– Kalüpszó, de mindegy – villant gyilkosan a szeme.
Nektek van kedvenc Percy idézetetek? Ne habozzatok megosztani velünk! 🙂