Elérkezett a cirkuszok hete a Prológusra, és természetesen elmaradhatatlan eleme a felhozatalnak a borítómánia! Elvégre a cirkusz a látványról szól. Így meg is ragadtuk az alkalmat, hogy összegyűjtsük nektek kedvenc cirkuszos borítóinkat, hiszen egy gyönyörű borító láttán is legalább annyira eltátja a száját a moly, mint amikor légi akrobaták ugrálnak felette.

Kezdjük is az eheti “sztárvendéggel”, ami nem más mint Stephanie Garber: Caraval című regénye, ami nemrég jelent meg a Libri kiadó gondozásában. Szerencsénk volt, hiszen a kiadó megtartotta a szemkápráztatóan gyönyörű amerikai borítót, és mindemellé keményborításban jelentette meg a könyvet, így tényleg egy szavunk se lehet a külcsínyre. De természetesen nem csak itthon aratott sikert, más országokban is megjelent már, és angol nyelven is több kiadása létezik, így ezekből szemezgettünk egy párat.

Stephanie Garber: Caraval

Jobb alsó sarokban látható, a már magyar olvasók számára is ismerős eredeti borító, mellette pedig a UK kiadás virít. Bár az eredeti szerintem utolérhetetlen, kétségtelen tény, hogy a britek is remek munkát végeztek. Bár így képről nem mutat sokat, de élőben tényleg csodaszép: az eleje fehér, a háta fekete, az aranycsíkok fénylenek, és a védőborító alatt 4 különböző arany motívum is megbújhat: egy ruha, egy óra, egy cirkuszsátor, és egy rózsa.
A felső sor bal sarkában még továbbra is angol nyelvű kiadásoknál tartunk, hiszen a legújabb, UK puhaborítós kiadás designja látható, mellette viszont már nemzetközi vizekre evezünk: a román kiadás egy kicsit steampunkosra vette a figurát és kissé túltolta a csilivilit a typon, ameddig a szerb egy városképpel és egy zöldes-kékes-szürkés színpalettával operál, megőrizve a kacskaringós vonalakat az eredetiből. Utóbbi egész tetszetős, csak éppen nem igazán passzol a cirkusz tematikához.

Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz

Ha már cirkuszos könyvek, és ha már gyönyörű borítók, Erin Morgenstern mesterműve kihagyhatatlan a listából. Az Éjszakai cirkusz szintén a Librinél látott napvilágot már jópár éve, és megintcsak hatalmas szerencsénk volt a borítóválasztással, ugyanis követték a külföldi kiadások mintáját, sőt még a lapok szélét is megfestették feketével. A fekete-fehér-piros színhasználat sem véletlen, hiszen maga a történet is ezekkel a színekkel teremt hangulatot. A cirkuszban minden fekete-fehér, a követői pedig, a reveur-ök piros sállal jelzik rajongásukat az egyedülálló jelenség iránt. A piros-arany  indonéz kiadás bár hangulatában elüt a többitől, így is nagyon ízlésesen meg van komponálva, viszont a spanyolt mellette egyszerűen nem tudom hova tenni. Lehet, hogy bekábszizott a kedves grafikus.

A YA/Middle Grade különítmény

Az ifjúsági irodalom kedvelőit sem kerüli el a cirkusz hangulat, elvégre számos YA és MG könyv íródott a témában. Ezek közül leghíresebb persze Darren Shan gigahosszú sorozata, aminek első része a Rémségek cirkusza, bár a magyar borító egy cseppet retro feelinget áraszt magából. Nemrég jelent meg külföldön Amanda Foody cirkuszos, mágikus debütáló regénye, ami mindjárt kapott is két szemkápráztatóan szép designt, amiből felső a keményborítós kiadásé, ameddig az alatta levő a puhaborítós.

A romantikus lelkeknek

A cirkusszal elszökni már eleve egy romantikus ötlet – elméletben, gyakorlatban valószínűleg tevekakit lapátolna a delikvens – így nem csoda, ha vannak szerzők, akik még egy lapáttal rátesznek, és a cirkusz hangulatához jelentős mennyiségű romantikát kevernek. Azt kell mondjam, ebből a felhozatalból egy olyan borító sincs, ami ne lenne szép a maga nemében, habár A. R. Kahler: The Immortal Circus – Act Two esztétikája kissé zavaró, ha megnézi az ember közelebbről. Attól az emberhalomtól nem épp kellemes gondolatai támadnak az olvasónak. A Vizet az Elefántnak viszont azon kevés filmes borítók közé tartozik, amit szerintem nagyon eltaláltak: gyönyörűre sikeredett.

A maradék, mert az mindig akad

Utolsó négy borítónk nem igazán passzol egyik fent említett kategóriába sem, de azért kár lenne megfeledkezni róluk. Angela Carter 80-as években írt regénye a klasszikus irodalom felé terelget minket, ameddig a Circus Galacticus igazi cirkuszi hangulatot áraszt, főként a tipográfiának köszönhetően. Ezzel szemben Neil Jordan első regénye, a Carnivalesque egy modernebb vonalat képvisel, de kétségtelenül gyönyörűséges borítót kapott. Az arany-kék kombó szinte mindig nyerő, most sincs ez másként.

Nos, ennyi lett volna a mi betekintésünk a cirkuszos borítók kavalkádjába. Nektek melyik tetszett a legjobban?