A borítómánia elég elterjedt betegség a könyvmolyok körében, elvégre az az első, amit meglátunk egy könyvből, ami megragadja a figyelmünket és jó esetben ad egy azonnali benyomást a tartalomra vonatkozóan. Azonban vizuális alkatként van, hogy elkap a déjá vu egy-egy borítót elnézve: én ezt már láttam valahol. És láttam is. Egy másik borítón. Vissza a vasvillákkal, nem plágiumról van szó, egyszerűen csak előfordul, hogy a borítótervezők ugyanazt a stock fotót használják fel az alkotás során, így néha bizony megesik, hogy ismerős alakok köszönnek vissza a polcokról.

Borítómániás hetünk alkalmából úgy határoztam, összegyűjtök pár példát a már fenn említett esetekből, mert szerintem mindig érdekes látni, hogy mennyire mást tudnak kihozni ugyanabból az alapból a különböző tervezők. Vágjunk is bele!

Lábfétis

 

A felül látható tengerparton sétálós stock fotó romantikus és chick lit könyvek körében elképesztően népszerű. A középső Julie James regény ugyan még nem jelent meg hazánkban, de lazán kapcsolódik az írónő FBI-os sorozatához, aminek első két része magyarul is kapható. Alatta pedig egy kevésbé ismert külföldi regény borítójáról köszön vissza a Huntley Fitzpatrick YA regényének magyar kiadásához válaszott kép.

Daemon mindenhol

 

Pepe Toth a magyar rajongók számára elsősorban Daemonként ismert, hiszen először Jennifer L. Armentrout Luxen sorozatának arcaként mutatkozott be, és tekintettel a sorozat sikerére, így is maradt meg a köztudatban. Azonban millió ezer borítón szerepel Sztellával együtt, többségében angol nyelvű kiadásokon, de a szemfülesek a magyar borítókon is kibökhetik a párost: például Simone Elkeles: Tönkretett vakáció című könyvén, vagy Abbi Glines: Existence című paranormális regényének a fedlapján.

A copfos kislány

 

Kétségtelenül A soha határa a leghíresebb megjelenése, de magyarul is viszontláthatjuk Rebecca Hamilton könyvén, valamint nemzetközi vizekre evezve német és angol nyelvű regények borítójáról is visszaköszön a lebbenő szőke fürtjeivel.

A szemfog opcionális

 

Ez a két modell is igen gyakori szereplője a romantikus regények borítóinak, legyen szó oldschool paranormal romance-ről abból az időszakból, amikor még a vámpírok voltak a legkúlabb dolgok a világon a szeletelt kenyér feltalálása óta, egészen napjainkig, amikor a Szürke után szabadon és a friends with benefits aranykorát éljük.

Nem a ruha teszi… ja, de

 

A hercegnős feeling mindenképpen adott, amikor szép ruhában parádézó hölgyikéket raknak a borítókra, de itt is láthatóan sokat számít, hogy kinek a kezébe kerül az alapanyag. Különösen igaz ez a Fallen esetében, amiben nagyjából az egyetlen pozitívum a borítója, miközben a “testvére” hát… elég vérszegényre sikeredett, ráadásul szegény leányzó úgy néz ki rajta, mint akit megtépett egy rakás dühös papagáj.

Szőke kislány, kettes változat

 

Ebből a sorozatból főként a két szélső lehet ismerős, bár a színbeli eltérés miatt csak másodjára tűnt fel a hasonlóság: a bal sarokban egy régebben megjelent YA regény borítóján virít, a hupilila változat pedig az itthon kissé más borítóval megjelent Evermore – Mindörökké paranormális sorozat első részének a külföldi kiadása.

Az X-faktor következő győztese

 

Ha már háttal álló leányzók, ez a kép is ismerős lehet, hiszen a Robert Galbraith álnéven krimit író J. K. Rowling egyik nemzetközi borítójára is ő került. Azonban nem csak a Kakukkszó pécézte ki magának a paparazzi had előtt pózoló hölgyikét, hanem még két jóval kevésbé ismert külföldi ikre teng-leng a goodreads mély bugyraiban.

Valaki már megint elhagyta a bilincs kulcsát

 

Ismeretlen okból összekötözött kacsók egész hadával van dolgunk, és mindjárt több árnyalatban. Bár be kell valljam, nekem a vizihulla stílus jobban tetszik, mindig is inkább kék-párti voltam.

Párosan szép az élet

 

Ők a kevésbé népszerűek közé tartoznak, csak egy klónjuk rohangál (már amennyire egy könyv szokott olyat) a nagyvilágban, de annyira jellegzetes maga a kép, hogy azonnal beugrik róla a másik, ha meglátja az ember.

---

Nos, ennyi lett volna a mi kis kirándulásunk a borítóklónok lenyűgöző világába, a teljesség igénye nélkül. Természetesen a tény, hogy ugyanaz a stock fotó önmagában semmit nem jelent, nem von le a borító értékéből – ha a dizájn ízléses és szép, akkor mindig szívesen látja majd a borítómániás moly a polcán az új lakót. Van olyan, amire ti is felfigyeltetek és esetleg nem szerepel a listán?