A tizenegy éves Malcolm Polstead és daimónja, Asta a szüleivel él az Oxford környéki Pisztráng Fogadóban. A Temze folyó túloldalán – amelyen Malcolm gyakran hajózik imádott kenuján, a La Belle Sauvage-on – áll a Goodstow Apátság, az apácák otthona. Malcolm megtudja, hogy az apátságban féltve őriznek egy leány csecsemőt, Lyra Belaquát, akit többen is el akarnak rabolni… Közben a sűrű esőzések miatt az emberek soha nem tapasztalt árvíz közeledtéről beszélnek…

„Mindig szerettem volna elmesélni, hogy Lyra hogyan került a Jordan Kollégiumba. Miközben ezen gondolkoztam, megjelent előttem egy hosszú történet, amely Lyra csecsemőkorában kezdődik és felnőttkorában végződik. Ebben a kötetben Lyra még kisbaba, a következőben pedig húsz éves. A harmadik és egyben utolsó résszel kapcsolatban lakat van a számon…” (Philip Pullman)

 

Nagy rajongója vagyok Az úr sötét anyagai trilógiának, így amikor végre kezembe kaparintottam A por könyvét, nagy lendülettel kezdtem neki. Szerencsére nem kellett csalódnom, Pullman hozta a formáját, és egy újabb izgalmas történetet hozott nekünk.

Főszereplőnk Malcolm, egy kisfiú, aki kisegít a szülei fogadójában. A Pisztrángban sok érdekes ember megfordul: tudósok, utazók, így Malcolmnak alkalma van sok beszélgetésbe belehallgatnia. Kíváncsisága kielégíthetetlen, így lesz szemtanúja egy gyilkosságnak, miután az események megállíthatatlanul magával sodorják.

A könyv első felében képet kaphatunk egy kisváros életéről, egy kisfiúról, egy titkos rendről. Felbukkannak ismeretlen és már ismert szereplők. Végre egy kicsit többet megtudhatunk a Porról, a Ruszakov mezőről és más elméletifizikás érdekességekről.

Eközben Malcolm élete összekötődik Lyraéval, aki ekkor még csak kisbaba, de mindenki őt üldözi. Mal csak megmenteni akarja, ez sodorja oda, hogy amikor jön a nagy árvíz, átsodródik Lyrával együtt egy másik „világba”.

Ezt csak képletesen értem, de valóban míg a könyv első fele majdnem átlagosnak mondható, addig a másodikban csak kapkodtam a fejem, hogy mi is történik. Azt tudtuk, hogy vannak boszorkányok, no meg morgós jegesmedvék. De most találkoztunk gyereket elrabló tündérrel és buta vízi istennel. Ha már itt tartunk Temze apóról is esett szó, akiről még csak nem is sejtettem, hogy létezik. (Vajon Duna és Tisza néni is van? )

Egyszóval „fejetetejéreálltminden”. Pullman ismét elhozott egy elképesztő világot, amiben teljesen otthon éreztem magam, és sikerült meglepnie. Soha nem tudtam, mi várhat a következő oldalon.

Három szereplőről beszélnék kicsit bővebben. Egyikük Malcolm, a kíváncsi kisfiú, kifejezetten szerettem a srácot, inkább viselkedett felnőttként, mint kisgyerekként. Nagyon talpraesett volt, sok esetben a majdani Lyrára emlékeztetett. Kifejezetten irigylem a bátorságát és a kalandvágyát, mindig is szerettem volna ilyen lenni. De ha már párhuzamot akarok keresni magam és a szereplők között, inkább vagyok Alice.

Alice a könyv második felében kap több szerepet. Egy 14 éves goromba lány, aki a Pisztrángban mosogató. Az életéről, körülményeiről nem tudunk meg sokat, de annyit kisakkozhatunk, hogy szegény családból való, és emiatt rengeteg gátlása van, nem mellesleg nem is csinos, így ez csak rádob egy lapáttal. Vele kicsit kettős érzéseim vannak, pont ellentéte Malcolmnak. Míg Malcolm keresi a kalandot, Alice inkább a biztonság felé menne. Ettől függetlenül nem volt zavaró a történetben, jó ellenpontot alkottak. Goromba megszólalásait is szerettem, na meg néha meglepett, szóval ha bunyóról volt szó nem lennék az ellenfele… Nagyon remélem, hogy a folytatásban is benne lesznek.

A harmadik szereplő, akit ki szeretnék emelni Bonneville. Na, ő nagyon remélem, hogy NEM jön vissza a következő részekben. Egy megőrült tudós, akitől eleinte féltem, aztán utáltam, majd csak a sajnálat maradt. Megszállottja Lyrának, azt hiszi ő az apja, és mindenképp meg akarja szerezni. Daimónja egy háromlábú hiéna. Az ő kapcsolatuk nagyon érdekes volt, és eléggé hátborzongató, habár azt, hogy visszajöjjön nem szeretném, viszont róla is megtudni még többet már nem lenne ellenemre.

A Por könyve még csak az első része egy trilógiának, mivel az eredeti trilógiában nincs benne sem Alice sem Malcolm, így nagyon kíváncsi vagyok mi történik velük. Főleg, hogy az életük ennyire összefonódott Lyrával.

Először azért választottam a Kiválasztott hétre ezt a könyvet, mert mint tudjuk Lyra a kiválasztott róla, szól a jóslat, viszont ezt elolvasva, már nem csak Lyra kiválasztott, főszereplőnk is az. Róla is kering egy jóslat, szóval nagyon izgatottan várom a folytatást, és remélem, hogy minden meg lesz magyarázva, mert rengeteg nyitott kérdés maradt a könyv végére.

Azoknak ajánlom elsősorban, akik már olvasták Az Úr Sötét Anyagai trilógiát, így nekik egy remek kiegészítő kötet rengeteg visszatérő szereplővel és pár elvarratlan szál, kérdőjel megválaszolásával.

Viszont a kötet önmagában is megállja a helyét. Azért azt hozzáteszem, hogy az eredeti trilógia izgalmasabb, de ki tudja, mit tartogat még a másik két rész?

Borító: 5/4

Szereplők: 5/5

Történet: 5/5