Érdekességek · Book a Sloth · Extra tartalom · interjú

Exkluzív Kij Johnson interjú

A májusi Lajhírekbe készültünk számotokra egy interjúval is, azonban csak lapzárta után kaptuk meg a válaszokat Kijtől. Semmiképp nem szerettük volna veszni hagyni, így ezt a megoldást választottuk végezetül.

Jó olvasást kívánunk!

H.P. Lovecraft mellett volt még olyan író, aki igazán inspirált téged, vagy mély benyomást tett az írói munkásságodra?

Egészen felnőtt koromig nem foglalkoztam írással, így azok a könyvek, amelyek gyerekként leginkább hatással voltak rám, nem mindig voltak ráhatással a munkámra.
Amikor tízéves koromban felfedeztem Lovecraft munkáit, nagyon megszerettem őt annak ellenére, hogy a történetei ijesztőek voltak és ő maga pedig – ahogy már akkori fejjel felismertem – rasszista. Miután elkezdtem írni, nehezebbé vált olvasnom őt: sokkal élesebben kirajzolódtak előttem a hibák, amelyeket a cselekményben vagy a karakterek terén vétett. Úgy tíz évvel ezelőttig nem is olvastam újra semmit Lovecrafttől, amikor pedig mégis, ismét ráleltem mindarra, ami miatt megszerettem a munkáit.

További művek, amelyek igazán mély benyomással voltak az írásomra: Richard Adam regénye a Gesztenye, a honalapító és egy elragadó kora 20. századi történet, The Diary of Cleone Knox (Cleone Knox naplója). Imádtam nagyon sok régi írót, úgymint Daniel Defoe-t, Laurence Sterne-t és Jane Austent. Az újabbak közül Ursula Le Guint, John Varley-t és C. L. Moore-t. Tulajdonképpen bárkitől olvasok, az előbb-utóbb hatással lesz az írásomra.

Szerinted mi a legnagyobb kihívás az írás során?

A megannyi szó! Sokkal több ötletem van, mint amennyi időm írni. Így adódott, hogy 7 vagy 8 regénynek is kidolgoztam a cselekményszálát anélkül, hogy egy betűt is papírra vetettem volna belőlük. Maga az írási folyamat nagyon lassú az én esetemben. Ennek egyik oka, hogy rengetegszer átírok dolgokat. Az első könyvemben vannak olyan részek, amelyeket negyven-ötvenszer is átdolgoztam!

Mi a helyzet a formával? Okozott már gondot a novellák formai rövidsége egy karakter fejlődésének vagy világnak a kidolgozásakor?

Nagyon szeretek a novellák hosszúságával dolgozni, hiszen ezek a művek megvilágíthatnak valamit anélkül, hogy mellékcselekményt kellene írni hozzájuk (ami csak elfedné a hangsúlyt). Sőt, mióta novellákat írok, a legtöbb modern könyv egy kicsit elpuhultnak tűnik. A fantasy regényekben a világfelépítés elég takarékosra sikerül, már ami a szószámot illeti. Valamint a karakterfejlődést is nagyon hatékonyan lehetne kivitelezni, ha nem pocsékolod a szavakat.

Írás közben szoktál kedvencet avatni a saját karaktereid közül? Ha igen, elárulnád kit szeretsz a legjobban és miért?

Mindig az a karakter a kedvencem, akiről legutoljára írok. Így jelenleg Vellitt Boe a favorit. Ő megtestesíti mindazt, aki lenni szeretnék és mivel ő egy 55 éves nő, így el is tudom képzelni magam a helyében. Nagyon praktikus, intelligens, találékony és bátor nő – minden, amit csak el tudok képzelni magamnak.

Ha egy napra más bőrébe bújhatnál, ki lenne az?

Attól függ. Egy mai személy? Lennék egy 25 éves, ügyes mászó Fountainbleu-ben. Régen sziklát másztam és kisebb utakat akár kötél nélkül is megtettem, ami hihetetlenül nehéz. Végül túlságosan megöregedtem ahhoz, hogy komolyabb sérülések nélkül megússzam. Ha történelmi alakot is mondhatok, akkor azt hiszem, Margaret Cavendish lennék, az elképesztő angol hercegnő, aki írt egy sci-fi regényt (The Blazing World) méghozzá 1666-ban! Ha fiktív személyt kellene megneveznem, akkor Vellitt-et választanám. Szeretnék a helyében lenni, tudni mindazt az álomországokról és matematikáról, amit ő.

Tervezed meglátogatni Magyarországot? Milyen helyeket néznél meg mindenképpen, ha lehetőséged lenne rá?

Nagyon szeretném látni Magyarországot! Elsődlegesen a táj vonz az új országokban, a hegyek, lápok, erdők, mezőgazdasági mezők, vagyis olyan helyek, ahol az ég és föld találkozik. Amikor néhány évvel ezelőtt Japánban jártam, teljes napokat töltöttem azzal, hogy olyan helyi térségeken bolyongtam, amelyek nem esnek egybe a megszokott turista útvonalakkal. Ennek egy része kisebb városokat jelentett. Amikor a tengerentúlon járok, általában eltöltök 1-2 napot A Nagy Városban (legyen az bármelyik), ám a kedvenc elfoglaltságom mégis a kicsi középkori városok felfedezése. A kedvenc egyetemi tanárom egy magyar menekült volt, aki azt mondta, hogy Magyarország a legszebb hely a világon. Így inkább én kérdezném: te milyen helyeket ajánlasz?

Mit üzennél a magyar olvasóknak, akik most fogják megismerni Vellitt Boe álom-utazását?

Remélem, hogy legalább annyira élvezni fogjátok, mint én a megírását. Ne féljetek megírni a saját történeteteket!


lorelei_bio

zsebi_bio

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s