Ha azt mondom, sivatagban játszódó könyvek, akkor valószínűleg mindenkinek be fog ugrani A homok leánya és a gyönyörű borítója. Nem tagadom, tényleg mesés, viszont van még ezen kívül jó pár olyan sivatagos regény, ami fantasztikusan szép borítóval rendelkezik, a könyvmoly meg csak úgy csorgatja rá a nyálát. Ezekből a szépséges (és kevésbé szépséges) borítókból szemezgettem most nektek.

Az arab világ csodái – Harag és hajnal

Az első négy borítón az angol kiadások láthatóak, amik közül nem meglepő módon az első kettő a kedvencem. Nagyon különleges, nagyon szép, igazán hangulatos kis borítók, minden remekül el lett rajtuk találva. A harmadik számú borítóval igazándiból nincsen semmi problémám, csak egyszerű, olyan snassz. Viszont a negyedik nem tetszik. A szöveg nehezen olvasható és túl direkt módon jelenik meg a cím. Rózsa és tőr a második kötet címe, ezért roppant kreatív módon raktak rá egy rózsát meg egy tőrt. Nem túl fantáziadús. Az alsó sorban a magyar és a német borító látható. A három közül nekem a német tetszik a leginkább, egyedül azt a női szemet aplikálnám ki onnan, mert a frászt hozza rám. Összességében a magyar borítókkal sincs különösebb problémám, csak annyi, hogy elég gagyinak tűnik. Valamiért mindig egy rossz szappanopera ugrik be róla.

Az arab világ csodái vol 2. – A homok leánya

Az első sorban az angol borítók és a magyar látható. Szerintem nem meglepő, ha azt mondom, hogy az angolért élek-halok. Hihetetlen gyönyörű és részletgazdag a kidolgozása, valami fantasztikus a keretként szolgáló nonfiguratív minta. A magyar is tetszik, a maga módján szép, sőt, ha nem lenne a másik, szinte biztos, hogy dicsőíteném, de így eltörpül az eredeti mellett. A második sorban pedig a két lengyel borító szerepel, amik szintén a brit mintájára készültek, a szegély nekem itt is nagyon tetszik, csak a belső kép nem az igazi, lehet, hogy élőben szebb, de nekem kép alapján annyira nem tetszik. Olyan, mint amikor a kínaiban rád sóznak egy utánzat Guccit, nem az igazi…

Aladdin újramesélve – A thousend of nights

Az eddig mutatott borítók közül ezek a kedvenceim. Ahogy néztem, nagyon máshol nem jelentek meg, csak Amerikában, ami sajnálatos, hiszen a története is izgalmasnak tűnik, elvégre mégiscsak egy Aladdin retelling. A három borító közül egyébként az utolsó a kedvencem. Az olyan kis szolid, mégis szemet gyönyörködtető. Az elsőnek pedig az az érdekessége, hogy egy hihetetlen belső borítóval rendelkezik a kemény kötéses változata. Rózsaszín alapon arany minták hálózzák be az egészet. Szúrok is be róla képet. 😉

Nem vagyok a pink fan club tagja, viszont ez még nekem is tetszik, mondjuk egy fekete háttér előtt jobban mutatott volna, de mivel valószínűleg sosem fog felkerülni a polcomra, nekem aztán így is jó. 😀

Még mindig Aladdin – A whole new world

Az első két borító meseszép, szó szerint (hah, megcsillogtattam kiváló humorom. Éljenek a szóviccek!), főleg a fekete tetszik. A füstös megoldás szerintem igazán különlegessé teszi. A harmadik borító meg eléggé kilóg a sorból, az nekem már nagyon hajaz a mesére, így nem igazán tetszik. De a másik kettőt bármikor hozzám lehet vágni, mert akkor elkapom és futok vele. Hogyan szerezz könyvet, a la Fancsali.

Ééééés kívánságok – The forbidden wish

Az első kettőt imádom, a harmadik pedig ótvar. Köszöntem, én ezzel le is zártam. Oké-oké… kifejtem bővebben is… No, az első borító, a női arcot leszámítva szinte tökéletes. Jó a betűtípus, szép a két, harmonizálnak a színek, egyedül azt az arcot nem bírom megérteni a mindenségnek az alján. Szerintem teljesen elcsúfítja és tönkreteszi az összhatást. A második szintén tetszik, a túlzott rózsaszínséget leszámítva. Nagyon egy szín köré épül az egész, a cím sem túl figyelemfelkeltő, elveszik a lámpásból előjövő füstben. A harmadik meg… inkább ne is beszéljünk róla. Csak felejtsük el, hogy ez létezik.