Ezen a hétvégén nem mástól hangos a Prológus oldala, mint, hogy Róbert Katalinnak új könyve érkezik, erről pedig egy beharangozó bejegyzésben bővebben be is számoltunk.

Ha valaki követi az eseményeket az már tudja, hogy a 6 hét a világ egy színházban játszódó történet lesz. Az írónőtől azonban olvastuk már korábban Szelídíts meg! című regényét is, így az az ötletünk támadt, kombináljuk a kettőt: ebben a bejegyzésben olyan színdarabokat gyűjtöttünk össze Nektek, melyek nézőközönségében akár még a két régebben megismert karaktert, Rókát és Kisherceget is el tudnánk képzelni.

Ahogy tetszik

Gimnazisták színházi élményei közül természetesen nem maradhat ki Shakespeare, így hát eléggé el tudom képzelni, hogy a páros jegyet vált az Ahogy tetszik előadására. Ha engem kérdeztek, Kisherceg fejéből pattant ki eredetileg az ötlet, de bármennyire is húzta a száját rá Róka, azért titokba ő is élvezte.
William Shakespeare nyomán, Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával a szövegkönyvet írta Závada Péter.
Nincs az az ármány, intrika, cselszövés, ami olyan messzire űzhetné az embert, mint a vágy egy másik iránt, mint a szorongás, hogy magányos marad, és mint a pánik, hogy talán mégsem azt kapja majd, akivel boldog lehet. Négy emberpár bolyong az ardeni erdőnek nevezett helyen, hogy ha sehol másutt, ott végre legyőzze a félelmeit, és próbára tegye magát és a másikat.
Akik pedig nem a szerelemben utaznak, bölcsek és bolondok, köszörülik az elmét, folyik a szó – de mindez azzal a pofátlansággal, elevenséggel és stílussal, amivel Shakespeare kortársai találkozhattak a színházban, az irodalmi értékeket felhasználva, és nem felmutatva.

A kaukázusi krétakör

A kaukázusi krétakörre első blikkre úgy képzelem, azért talált rá Róka, mert nem veti meg a jó zenét, és felkeltette az érdeklődését, hogy Péterfi Bori énekel a darabban. Miután elolvasta az énekesnővel készül interjút arról, hogyan is került a történet színpadra, már látom is magam előtt a képet, hogyan ráncigálta magával Kisherceget a Katona József színházba az előadásra. Végül azonban mindkettejüket megérintette a darab, és egy forró csoki mellett hosszasan elbeszélgettek az véleményükről egy közeli kávézóban.
Brecht szerint a legvéresebb időkben is élnek jó emberek. Egy nő menekül a háború közepén, karján egy gyerekkel. Ki utasítja el? Ki fogadja be? Övé-e a gyermek, ha nem ő szülte, de ő mentette meg az életét? Átmenetileg ismét béke lesz: a vér szerinti anya visszaköveteli a gyereket, akit egyszer már elhagyott. A korrupt országban egy korrupt bíró elé kerül az ügy. Mi lesz az ítélet? Gruse, a cseléd és Azdak, a bíró történetén keresztül A kaukázusi krétakör a segítségnyújtásról és a döntéshozás felelősségéről szól.

Cyber Cyrano

A Cyber Cyrano-ra szintén Róka agyszüleménye volt, hogy beüljenek, de mindkettőjük érdeklődését felkeltette a darab modern témája: az internet.
Amikor a képzelet erősebb, mint a valóság. Mikor a virtualitás valódibbnak tűnik, mint a mindennapi realitás. Egy darab arról, hogy mire jó az internet. És hogy mire nem. Talált történet alapján.
A Cyber Cyrano 2011-ben a VI. Gyermekszínházi Szemle versenyprogramjában megnyerte a rendezvény egyik fődíját, az Üveghegy-díjat.

Klamm háborúja

Mintha amúgy sem ülnének eleget az iskolapadban, még a szabadidejükben is sulis drámákkal foglalkoznak – gondolta Róka, miközben beadta a kabátját a ruhatárba a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházban. Mindenesetre azért izgatottan várta az előadást az oldalán Kisherceggel, mert hát, ha a jól emlékezett, azt olvasta az interneten, hogy a diákok fellázadnak a tanáruk ellen a történetben. Azt pedig mindig is szívesen megnézte volna egyszer végre külső szemlélőként is, ha már ő maga annyit gyakorolta ezt a művészetet.
Kai Hensel 2002-ben Német Ifjúsági Színházi Díjjal elismert monodrámája egy tanár és egy osztály különös háborújának története. A tanulók levélben tudatják némettanárukkal, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. Hadüzenetükben teljes ellenállást, igazi passzív rezisztenciát hirdetnek. Klamm tanár úr megpróbál a normális iskolai keretek között tovább tanítani, ám ebben az osztályban ez már nem lehetséges. Majd ő is meghirdeti saját háborúját, immár az egész iskola, valamennyi kollégája és az igazgató ellen. Abban reménykedik, hogy a diákokat ebben a furcsa háborúban maga mellé tudja állítani. Ők azonban továbbra is hallgatással válaszolnak egyre őrültebb megnyilatkozásaira. Jelenetről jelenetre foszlik le az elvárásoknak megfelelő viselkedés és modor hősünkről, aki végképp elveszítve a talajt lába alól, olyan tabukat is néven nevez, melyek az iskolai konvenciók alapjait kérdőjelezik meg.

Ti milyen színdarabokon tudnátok még elképzelni Kisherceget és Rókát? Na és ti melyik darabra ültetek volna be szívesen a fentiek közül? 😀