A kortárs YA regényekben lévő könyvmolyok vagy A Skarlát betűért vagy az Üvöltő szelekért vannak oda. Na jó, némelyikük a Jane Eyre fandomot is erősíti. Most viszont nézzünk jobban utána Nathaniel Hawthorne (akinek a nevét az irodalom professzorom előszeretettel ejtette Hószörnynek) könyvének.
- Hawthorne annyira szégyellte puritán felmenőit, hogy még a nevét is megváltoztatta
Az író Massachusettsben és azon belül is Salemben született és nagyon is nyomasztotta őt puritán öröksége. Az ükapja William HATHORNE (cseles névmódosítás igaz?) 1636-ban érkezett Salembe. A Massachusetts Bay gyarmat követeként igyekezett megszabadulni a kvékerektől, akiket többek között megkorbácsoltak, valamint félmeztelenül végigcibáltak a városon. Azonban a fia még rosszabb volt. John Hathorne több mint 100 állítólagos boszorkány ügyét vizsgálta meg, majd találta mindegyiküket bűnösnek.
- A puritánok tényleg „megjelölték” a házasságtörőket
Bizonyára Hawthorne is tisztában volt azzal, hogy A skarlát betűnek volt precedense. Egy 1658-as plymouthi törvény kimondta, hogy akit házasságtörésen kaptak, azt meg kellett korbácsolni, valamint arra kényszeríteni, hogy viseljen 2 db, ruhából kivágott nagybetűt (A és D –az adultery= házasságtörés szóból) rávarrva valamennyi ruhájuk karjára vagy hátára. Amennyiben eltávolították ezeket a betűket, újabb korbácsolás járt az illetőnek.
Bizonyára ez is része volt annak a puritán szokásnak, amely a ”közösség javát szolgálja”. Sokszor azért vádolták meg egymást boszorkánysággal, hogy ezzel is tisztán tartsák a közösség egészét.
- Hawthorne nem keresett sokat a regénnyel
Bár A skarlát betű ismert íróvá tette Hawthorne-t, sőt a bevételekből tudott magának egy otthont venni Concordban, a könyv mégsem tette gazdaggá. A hazai és külföldi sikerek ellenére a jogdíjak nem voltak kedvezőek. A tengerentúli kiadók ugyanis kevesebb, mint 1 penny-t fizettek példányonként. Hawthorne mindösszesen 1500 dollárt keresett a regényen élete hátralevő 14 évében, így nem tudott megszabadulni az örökös anyagi gondjaitól.
+1. A skarlát betű tele van szimbólumokkal
Nathaniel Hawthorne remekművet alkotott esszéírás szempontjából, hiszen lépten-nyomon szimbólumokba ütközünk. Már önmagukban a nevek is elég beszédesek, ám ehhez jönnek még börtön melletti rózsabokrok, Pearl és maga az ”A” betű is. Megjelenik a bűn és ezzel egyetemben a bűnhődés az emberiség bukásának formájában. Hestert ”száműzik” a közösségből, ugyanakkor erősebbé is válik általa. Halandóság, előítélet és puritanizmus. Egyszerűen fantasztikus.