Mai bejegyzésünkben összegyűjtöttünk néhány idézetet a Rengeteg című könyvből. 🙂

“A Sárkány nem hasonlított egyetlen falubeli férfihoz sem. Öregnek, görnyedtnek és ősznek kellett volna lennie, végtére is már száz éve élt a tornyában. Ám ő magas volt, egyenes tartású, sima állú, feszes bőrű. “

“– Örülök – mondtam nehézkesen, minden erőmmel hadakozva az ellen, hogy a szám összepréselődjön az irigységtől. Nem mintha vágytam volna férjre és gyerekre, egyáltalán nem, illetve csak úgy, ahogy a százéves kort is meg akartam érni – majd valamikor a távoli jövőben, a részletek ismerete nélkül.”

“Úgy éreztem magam, mintha egy könyv illusztrációját nézném, nem a valóságot, és annyira kimerültem, hogy a testemen kívül mást nem is nagyon érzékeltem.”

“Tíz percig magából kikelve ordítozott velem, aztán amíg nagy nehezen eloltotta az ádáz mágikus tüzet, többször is megjegyezte, hogy közönséges disznópásztorok birkaeszű fattya vagyok – amikor meg tiltakozva kijelentettem, hogy az apám favágó, azt vicsorogta, hogy fejszelóbáló tahók vagyunk.”

“– Nem… ugye nem…?
– Ha nem akarsz embert ölni, ne vágd fejbe sokszor egymás után egy nehéz tárggyal! – csattant fel a Sárkány.”