A hétre tartogattunk egy kis ízelítőt is arról, hogy hogyan ünneplik a szlávok a legnépszerűbb családi és egyházi ünnepet. A karácsony szó eleve dél-szláv eredetű és nagy valószínűséggel bolgár közvetítéssel jutott el hozzánk. Tartsatok velünk, és lessetek bele egy kicsit a szláv életvitelbe!

A szerbek január 7-én ünneplik a karácsonyt, mivel a régi Júlián naptárnak 13 nap késése van a Gergely naptárhoz képest. Így az újév is csúszik: január 13-ára esik. Az ünnepeket 40 napos böjt előzi meg, viszont a karácsonyi ebéd vagy vacsora a szegénységben is mindig gazdag: diós, mazsolás, mézédes rétessel, vagyis Česnicával kezdik az ünneplést, főételnek pedig pecsenyét készítenek. Híres ünnepi süteményük a Žito is. A kiadós ünneplést követő másnap csendes ünnepléssel telik és a Szűzanya tiszteletére tartott liturgiával

Horvát szokás szerint a szentháromságot szimbolizálva 3 tuskót kell a tűzbe dobni. Ezeknek ital és étel áldozattal kell kedveskedni, hogy minél gazdagabb legyen az eljövendő esztendő. A tengerparton a gyerekek zsályával, fenyővel és borostyánnal díszítik a házak bejáratát, melyek a gazdagság, a béke és a dicsőség szimbólumai. Itt szenteste böjtölnek, éjfélkor misére mennek. 25-én viszont ünnepi vacsorát ülnek Likőrös fánkkal és Szemes salátával.

A búza és a szalma elengedhetetlen dél-szláv karácsonyi kellék. A horvátok búzát ültetnek november közepén egy cserépbe, ami később a karácsonyi asztalra vagy a fa alá kerül. A szerbek az abrosz aljára tűzik a szalmát, ezzel jelképezve a kis Jézus jászolát, vagyis a békességet. A bolgárok az egész ünnepi vacsorát földre tett szalmán tálalják.

Na de nézzük meg a nyugati szláv népeket is!

A csehek vánočkát (édes, 9 darab fehér tésztából font kalács mazsolával), vaníliás kiflit, esetleg díszes mézeskalácsot vagy diós darázsfészket majszolnak. Mellé mézbort, puncsot vagy forraltbort szürcsölgetnek. A karácsonyi ünnepeket megelőzően a Mikulás itt gyümölcsöt és édességet hoz a jó gyerekeknek, de szenet vagy krumplit a rosszaknak. Szenteste böjtöt tartanak, utána jöhet a halleveses, boros kolbászos vacsora.

Lengyelországban nem a Mikulás, hanem a Gwiazdor (Csillagember) látogatja meg a gyerekeket az ünnepek előtt. A Szenteste az első csillag megjelenésével kezdődik. Mindig eggyel több teríték van a lengyel ünnepi asztalon, így fejezve ki, hogy Jézust is várják maguk közé. Az este fénypontja az ostyatörés pillanata, amely a kiengesztelődést jelképezi. Éjfélig a lengyelek sem esznek húst, így például céklaleves vagy mákostészta kerül az asztalra. Ha jól laktak, következhet az ajándékozás.

Szlovákiában egy nagy tál kerül a karácsonyfa alá, amit pénzérmékkel, fokhagymával és kenyérrel töltenek meg. Ezek a gazdagságot, az egészséget és az elegendő élelmet jelképezik. Gombalevest, halat, aszalt szilvát, borsót és süteményeket fogyasztanak az ünnepi vacsorán. Régen a karácsonyi asztalnak varázserőt tulajdonítottak: rajta, alatta, mellette minden megszentelődött. Volt, hogy a munkaeszközöket is az asztal alá rejtették, ezzel biztosítva a jövőévi munka eredményességét. A kenyérmorzsáknak is különleges varázserőt tulajdonítottak, ezért vagy a terménybe keverték vagy gyógyításra használták.

Forrás

Ugye mennyire más, mégis milyen izgalmas és érdekes népszokások vannak szerte a világban?

És ha már az ünnepekről beszéltünk, tegnap megnyitott a Karácsonyi vásár, menjetek forralt borozni és kürtőskalácsozni!