A tegnapi nap folyamán elkezdődött a főgonoszokat középpontba helyező projekthetünk egyaránt itt a blogon és a Facebook oldalunkon is. Azt biztos tudjátok, hogy nagy hódolói vagyunk Victoria Schwab munkásságának, és amikor csak lehetőségünk van rá, próbáljuk meghozni a kedveteket az olvasására. Még szerencse, hogy a könyveiben a gonoszok is szerepet kapnak. A Viszály után nem maradhat el Az egy kegyetlen dal idézetválogatás sem!

1. Szörnyek jönnek, szörnyek járnak, 
és mindenkit felzabálnak.

Corsai, Corsai, karmos árnyék, 
sok-sok foggal élve rág szét.

Malchai, Malchai, eszes gonosz, 
véred issza és mosolyog.

Sunai, Sunai, szén a szeme, 
lelkeket lop az éneke.

Szörnyek jönnek, szörnyek járnak, 
és mindenkit felzabálnak!

2. – Fáj – suttogta August.
– Micsoda?
– Lenni. Nem lenni. Feladni. Kitartani. Akármit csinálok, fáj.

3. – Mire vagy rákattanva? 
August drámai sóhajjal kimondta az igazat. 
– Az életre. 
– Ah – ingatta a fejét Kate bánatosan. – Az halálos. 
– De lassabb, mint a cigaretta.

4. – Mi olyan vicces? – állt fel August. 
– Mit érez egy jóllakott Sunai? 
– Mi? 
– Lelkesedést! 
August szótlanul nézett rá. 
– Nem érted? Mert… 
– De értem – válaszolta a fiú színtelen hangon. 
– Jaj már, ennél jobb poén volt!

5. – Belefáradtam a harcba – felelte. 
A férfi együttérzően megrázta a fejét, és kezet mosott. 
– Hát nem mind így vagyunk vele?

6. Már sokszor látta, ahogy az emberek az apja lába előtt könyörögnek, megpróbálnak csalással vagy hízelgéssel a kegyeibe férkőzni. Harker egyszer azt mondta neki, ezért kedveli jobban a szörnyeket az embereknél. A szörnyek primitívek és gusztustalanok, de a hazugság vagy a hízelgés nem érdekli őket, és nem is értenek hozzá. Éhesek, ám az éhségüknek nincs köze a becsvágyhoz.

7.  – Mit akarsz elérni? Hogy hétköznapi legyél? Ember? – Úgy mondta ki a szót, mintha megégette volna a nyelvét.
– Inkább legyek ember, mint szörnyeteg – motyogta August. Leo álla megfeszült.
– Figyelj rám, testvérkém – mondta. – Ne vegyél minket egy kalap alá azokkal a primitív lényekkel. Nem vagyunk bogárrajként nyüzsgő Corsaiok, sem állatként zabáló Malchaiok. A Sunaiok az igazságtétel. A Sunaiok az egyensúly. A Sunaiok…
– Önteltek, és gyakran beszélnek magukról harmadik személyben? – kérdezte August, mielőtt meggondolhatta volna.

8. Kihúzta magát, belenézett a tükörbe, de a képmása üres tekintetétől végigfutott rajta a borzongás. Leo arcán a kifejezéstelen vonások önbizalmat sugároztak. Ilsáén nemességet. August viszont egyszerűen csak elveszettnek tűnt.

9. Kate visszanyert egy újabb nevetőrohamot. Landry összeszorította a száját. Kate köhécselt, nyelt egyet.
– Önvédelmi oktatás volt – nyögte ki. – A tanár felkért, hogy vegyek részt a gyakorlatban.
– Arra kérte, hogy mutasson be egy védelmi manővert, és ennek során ön véletlenül eltörte a tanára kulcscsontját?
– Pontosan.

10. – Mind tudjuk, ki az apád, de nem kell olyannak lenned, mint ő. – Megragadta Kate vállát, és egyenesen a szemébe nézett, mintha valami létfontosságú dolgot készülne közölni. – Nem az apád vagy.
Kate alig észrevehetően megfeszült, de kipréselt magából egy apró, gonosz mosolyt.
– Elárulhatok neked egy titkot?
– Hát persze – vágta rá Rachel, mire Kate a füléhez hajolt.
– Én sokkal rosszabb vagyok.
Visszahúzódott, egy pillanatig kiélvezte Rachel arckifejezését, aztán továbbsétált.

Írjátok meg nekünk Ti is a kedvenc idézeteiteket a könyvből! A folytatást, az Egy sötét duettet olvastátok már?