Böszörményi Gyula

Élete

Böszörményi Gyula magyar író, újságíró. 1964 július 23-án született Miskolcon.  A fiatalabb magyar olvasóközönség főként az Ambrózy báró esetei sorozatról ismerheti, de például a Gergő és az álomfogók is sokunk gyermekkorának kedvence volt. Az írót kora gyermekkorában, kétévesen izomsorvadásos betegség támadta meg, amiből kifolyólag mozgássérült lett. Egy darabig egészségügyi állapota és családja széthullása miatt  gyermekotthonban élt, fogyatékos gyermekekkel;,később pedig szintén szociális intézményben. Jelenleg Tiszakécskén él feleségével egy 150 éves, felújított parasztházban.

Mivel betegsége miatt sem bányász, sem hegymászó nem válhatott Gyulából, ezért az íráshoz fordult. Már egészen fiatalon írni kezdett, az intézeti magány kényszerítette rá, hogy történetekkel szórakoztassa magát, amit aztán papírra is vetett: például 9-10 évesen megírta a Winnetou-történetek folytatását. Mióta tollat ragadott, folyamatosan publikál, a 80-as évek óta számos könyve, novellája jelent meg, de cikkeit és glosszáit is olvashatjuk olyan neves folyóiratokban, mint például az Élet és Irodalom, Magyar Hírlap, Magyar Ifjúság vagy a Debreceni Napló. Munkásságát József Attila-díjjal is elismerték 2007-ben, valamint ugyanebben az évben megkapta Díszgyűrűt, ami a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének különdíja.

Munkássága

Nehéz lenne Böszörményi összes, megjelent művét górcső alá venni, így csak néhány főbb művét mutatjuk most be nektek. A munkássága, illetve egyes művei részletesen megismerhetőek itt és itt.

Gergő-regények

Az író Gergő és az álomfogók című meseregényével tett szert országos ismeretségre, 2002-ben. A sorozat második része, a Gergő és a bűbájketrec az év sikerkönyve lett 2003-ban. 2003 sikeres év volt, a Gergő-regények elnyerték a IBBY-díjat az Év Legjobb Gyermekkönyve kategóriában, és a Körtemuzsika-díjat is. A Gergő és az Álomfogók Greg und die Traumfänger címmel Németországban is kiadásra került, 2007-ben. Fontos megemlíteni, hogy kötelező olvasmánnyá tették számos iskolában – én például ötödikes koromban,egy olvasási versenyen találkoztam a könyvekkel és imádtam őket. A köteteket, és egyáltalán gyermekirodalmi műveket egyébkét Müllet Péter Sziámi ösztönzésére kezdte el írni.  Az első kötet fülszövegét alább olvashatjátok.

Ki ne vágyna rá, hogy esténként, mikor elalszik, egy beszélő farkaskölyök szegődjön mellé álmában, és elkísérje kalandozásaiban? Az Álomfogó hőse, Gergő viszont egyáltalán nem kívánja a farkaskölyök társaságát, mint ahogy azt se, hogy az általa csak Bolhásnak becézett segítőjével együtt vágjon keresztül az álmok néha mulatságos, máskor fenyegető erdején. Gergő családja váratlanul meghívót kap a Vajákosok, Táltosok, Énekmondók, Sámánok és Egyéb Révülők Találkozójára. Az Álomfogó színes, kavargó világba repíti olvasóját, de hétköznapi gondjainkra ad választ.

A Gergő-univerzumban egyébként összesen 13 kötet született, amelyeknek fülszövegeit, helyes olvasási sorrendjét itt találhatod meg.

Rémálom

A Rémálom-trilógia alapötlete az író Ater névre hallgató barátjától indult, aki arra biztatta a szerzőt, hogy szakadjon már el végre az Álomfogó-sorozattól, addigra ugyanis már sokadik kötetét írta meg az univerzumban. A tanács az volt: írjon most valami egészen mást! Sikerült. A kötetek a mai, “romlott” világunk problémáit fogalmazzák meg a kamaszok nyelvén, társadalomkritikába ágyazva, disztópia szerűen. Az író remekül felismeri azokat a mai, magyar társadalmat megmérgező jelenségeket, amelyek már a kamaszok életét is megnehezítik. A zord világgal való megküzdést szeretné megkönnyíteni a Rémálom-sorozat, persze a szórakoztatás és a problémákra rámutatás mellett.

Az első kötet fülszövege:

A ​gruftik köztünk élnek. A gruftik feketére festik a szemhéjukat, jelezve: ők látják a köztünk-bennünk élő démonokat!

Képzelj el egy olyan Budapestet, ahol a 3/b-ben lakó tatát alkesz démonok gyötrik, mióta elveszítette a feleségét. A negyedik emeleten élő, 16 éves lányt egy asmo démon arra kényszeríti, hogy mindennap vegyen valamit a plázák egyikében. A konditermek naponta zsúfolásig telnek kopasz, nagyképű, az értelmes gondolatot izomból megvető srácokkal, akikben sargatanas démonok égetik a kalóriát és az érző lelket. Oldalukon vihogó lánykák, kiknek vállán uncubus démon röhög. A sötét kapualjban egy srácot hernyó démon kábít bugyutává, hogy többé ne fájjon neki a csakis mammon pénzdémonnak élő szülei érzéketlensége… 
… Éjjel hőzöngő, ordítozó nők és férfiak áldoznak a sabathanoknak – az értelmetlen gyűlölködés démonainak – utcán, téren, autóban, focimeccsen, kocsmában, vagy a saját otthonaikban…

Képzelj el egy ilyen Budapestet! Vagy talán nem is kell elképzelned? A 9… 8… 7… feltárja a valóság alatt meghúzódó igazságot, amit a gruftik rég látnak.

A 9… 8… 7… vészterhes visszaszámlálás. Mire véget ér, kinyílik a szemed…

A többi kötet fülszövegét és értékeléseit itt olvashatjátok.

Ambrózy báró esetei

Leghíresebb sorozata az Ambrózy báró esetei, amely a Könyvmolyképző kiadásában jelent meg, vörös pöttyösként. A köteteket a magyar olvasók egyszerűen imádják: a moly.hu-s felhasználók értékelése szerint A Rudnay-gyilkosságok a 3. legjobb krimiként lett értékelve, illetve a 6. legjobb kortárs könyvként, de a többi kötet is elegáns helyeket foglal el a virtuális könyvértékelő listán – a Nász és téboly például a 2. legjobb krimi, a 4. legjobb romantikus könyv és az 5. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján. Nem semmi! Gondoltátok volna, hogy az írót két teljes évig kellett feleségének és kiadójának győzködni, hogy márpedig ez egy jó történet?

A kötetekben egyébként valóban élt emberekkel is találkozhatunk, A Rudnay-gyilkosságokban például 11, valóban megtörtént halálesetről ír az könyv szerzője. A kötetek korhűsége vitathatatlan, szívós kutatómunka áll mögötte, amely a hitelességet adja – ténylegesen belecsöppenünk a századfordulós forgatagba, és megelevenedik előttünk az akkori világ.

Na de miről is szólnak ezek a fantasztikus könyvek? Az első kötet 1986-ban játszódik, Budapesten. A város a millenniumra készül, azaz az ország ezeréves fennállását ünnepli. Emiatt tömegek érkeznek a fővárosba, köztük Hangay Emma is, azonban a rendezvények második napján nyomtalanul eltűnik. Hangay Árpád, az elveszett lány apja négy évvel az esemény után titokzatos táviratot kap, amelyet a rég halottnak hitt Emma küldött. Emma húga, Mili kisasszonyt nem hagyja nyugodni a dolog, és azonnal a fővárosba indul, hogy nővérét megtalálja. A keresésben segítségére a híres Ambrózy Richárd báró és detektív lesz, aki bár a nyomozás koronázatlan királya, természete azonban inkább zordnak nevezhető.

A kötetek fülszövegeit illetve értékeléseit ITT olvashatjátok.

Mindörökké várni

Böszörményi Gyula valaha sci-fi író szeretett volna lenni, ez a könyv pedig annak a megnyilvánulása. A Mindörökké várni egy novelláskötet, amelyben az író számos, különböző életszakaszában íródott novellája várja az olvasót. Ennek megfelelően mindegyik más-más élményt nyújt, de közös pontjuk, hogy mind gondolkodásra igyekszik késztetni.

Fülszöveg

Ha azt hiszed, hogy nem a tiéd, akkor is…

„A magány, amit érzett, szavakkal leírhatatlan volt. Szerencsére nem is kívánta tőle senki, hogy megfogalmazza a kínt, ami egészen apróra préselte a lényét. Ült az ezüstös csillogású, fagyba dermedt metánhullám peremén és a fekete eget bámulta.”

Böszörményi Gyuláról, a mára klasszikussá vált Gergő és az álomfogók, valamint a kirobbanóan sikeres Ambrózy báró esetei és sok más népszerű regény szerzőjéről kevesen tudják, hogy a science fiction nagy kedvelője és művelője.

A szerző 2016-ban megkapta a hazai SF-irodalom legrangosabb kitüntetését, a Zsoldos Péter-díjat.

A díjazott novella, az Isȧ, por ës homou e kötetben is szerepel. Kiadónk ezen alkalomból jelenteti meg Böszörményi Gyula első science fiction novellagyűjteményét.

Bölcsesség, szellem, mély érzések.

Olvassa mindenki, még ha azt hiszi is, hogy nem szereti a sci-fit. Te is, kedves Olvasó! Meg fogsz lepődni.

Érdekességek az íróról

• Böszörményi Gyula 8 éves koráig Miskolcon élt, majd két évig Budapesten, egy XI. kerületi, második emeleti lakásban. Ekkoriban főként telefonbetyárkodással múlatta az idejét, az ott töltött ideje alatt gyakorlatilag ki sem mozdult a lakásból.
• 1986-ban megszervezte a Mozgássérült Eszperantisták Levelező Körét, amelyet két évig vezetett.  Még az eszperantó nyelv oktatói státuszt is megszerezte az író, mára mindent elfelejtett állítása szerint. A szervezet azonban nélküle is tovább működött.
• Korábban több álnéven is jelentek meg kötetei, például Harby Riann, Robin Mash, Robina Mash,
• Az Ambrózy sorozatról pletykálják, hogy film is fog készülni,de erről még biztosat nem tudunk – reméljük minél hamarabb látni fogjuk a mozivásznon!
• Néhány, főként álnéven írt regényét nem ajánlaná az olvasónak: sem írni nem szerette őket, sem jónak nem tartja, gyenge szárnypróbálgatásnak nevezte őket Böszörményi.
• Egy alapítványt is létrehozott az író feleségével, Cséplő Noémivel és Horváth Zoltánnal. 2004-es megalapításkor elsődleges céljuk az Álomfogó-varázslat levelezős tanulmányi verseny, táv-bűbájosképző működtetése volt, és ifjúsági táborok szervezése. Egy idő után azonban pihenni kényszerült az alapítvány, de néhány éve újra belevetették magukat a munkába. Jelenlegi céljuk főként a helyi (Tiszakécske) kulturális élet felélénkítése.
• Böszörményi állítása szerint írás közben nem agyal az olvasóközönségen, azon, hogy ki lesz a “célközönség”, leginkább csak írja, ahogy jön és aztán majd kiderül, kit szólított meg a könyv leginkább.
• Az író legfontosabb díjnak nem a számos elismerését tartja, hanem a hálás olvasók leveleit.

Források:

• https://szepiroktarsasaga.hu/tagok/boszormenyi_gyula.224.html?pageid=973
• http://ekultura.hu/2010/06/13/interju-boszormenyi-gyulaval-2010-junius-3
• http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/interju-boszormenyi-gyula-7373.html
• http://www.deszy-konyv.hu/2017/06/konyvheti-interju-boszormenyi-gyulaval.html
• https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6sz%C3%B6rm%C3%A9nyi_Gyula
• http://www.litera.hu/hirek/irj-meg-boszormenyi-gyula-mindennapi-varazslatai
• http://alomfogo.hu/alapitvanyunkrol/
• https://librarius.hu/2017/12/27/boszormenyi-gyula-trianon-elotti-magyarorszagot-hamis-maz-takarja/
• http://epa.oszk.hu/03500/03530/00009/pdf/EPA03530_konyvpiac_2017_02_028-029.pdf

A cikk 2019.02.09-én íródott.