Agave kiadó · exkluzív · interjú · könyvfesztivál

EXKLUZÍV interjú S. A. Chakrabortyval, a Bronzváros írójával

Lassan végre a kezünkbe foghatjuk a külföldön már hatalmas sikereket aratott Bronzvárost, S. A. Chakrabortytól! Mi már olvastuk – és imádtuk – a könyvet, ezért természetesen azonnal többet akartunk tudni, így elcsevegtünk egy kicsit az írónővel, aki volt olyan kedves, és válaszolt a kérdéseinkre!

Amennyiben kíváncsi vagy a gondolatainkra a könyvről, illetve még több extra tartalomra, katt ide!

Csak nyugalom, semmi spoiler!

A Bronzváros világa igazán lenyűgöző, de veszélyes is. Szerinted sikerülne túlélned abban a világban? Na és ki lennél? Lenne bármilyen mágikus képességed?

Imádnék a Bronzváros világában élni, de annyi biztos, hogy nem az elit tagjaként, tekintve hogy milyen gyakran távolítják el őket az útból, jobbára erőszakos módszerekkel. A trilógia további részeiben megismerkedhettek majd a mágikus mesélőkkel: utazó bárdokkal, költőkkel, akik a régi eposzokat szavalják és képesek mozgóképekké alakítani a falfreskók jeleneteit a közönségük számára. A középkori hagyományokat szerettem volna ezzel megidézni, aminek egy mágikus verziójában remekül ellennék.

Honnan jött számodra a történelem szeretete?

Shan Chakraborty, fr 1739

Nem vagyok benne biztos; gyerekkorom óta mindig is szerettem, és a középkori iszlám világ iránti érdeklődésem több évvel megelőzte a Bronzvárost (ami nagyban megkönnyítette a kutatási folyamatot!)
Gyakran úgy beszélünk a múltról, mintha csak egy távoli ország lenne – és az is, de amikor felfedezel valami váratlant és felismered a párhuzamokat a mai életünkből, ahol az emberek csak próbálnak túlélni, jó szülők, gyerekek, állampolgárok lenni, attól hirtelen sokkal emberibb fényben látod az eseményeket. Ezért is sokkal jobban érdekel a szociális és kulturális vetülete a történelemnek, ami a mindennapi emberekről szól a csaták és a gazdag uralkodó dinasztiák helyett. A panaszkodó kereskedő leveleit olvasni, aki a sógorait szidja, vagy látni egy amulettet, amit egy anya adott a gyermekének annak reményében, hogy az majd megvédi – ezek olyasmik, amik áthidalják az évszázadokat és életre keltik ezeket az embereket nekünk.

Ha bárhova, bármelyik történelmi időszakba visszamehetnél, melyiket választanád és miért?

Ez egy nehéz kérdés – túl sok válaszom van! Szeretnék részt venni egy igazi szogd bulin a közép-ázsiai selyemúti királyságokban a VI. századból, költőket és énekeseket hallgatni, amint egymáson próbálnak túltenni a IX. századi Bagdadban, és vízre szállni egy dhow fedélzetén, hogy meglátogathassam a szuahéli kereskedővárosokat a XIII. században. Szóval, leginkább utazókkal szeretnék lógni, a történeteiket hallgatni, és jókat enni.

Vannak fura, írással kapcsolatos szokásaid?

Hirtelen válogatós leszek a teával/kávéval, amikor írok. Különböző nézőpontok más és más forró italt kívánnak. Például, Ali egy kardamomos kávé típusú pasi, ameddig Nahrinál édes, fűszeres chai-t szeretek kortyolgatni. Előfordul, hogy csak az ital elkészítése közben remek ötleteim támadnak és átsegítenek egy-egy problémásabb részen.

A két főszereplő, akiknek a szemszögei váltakoznak – Nahri és Ali – ég és föld jellemben. Szándékosan írtad meg őket így? Mindig két szemszögből mesélve képzelted el a történetet, vagy ez később alakult így?

the-city-of-brassAmikor először kezdtem dolgozni a sztorin, még jóval több nézőponttal dolgoztam. Egy epikus fantasyban hozzá vagyunk szokva a hatalmas szereplőkgárdához. De Nahri és Ali már a korai változatokban is fontos szerepet töltöttek be, aztán pedig rádöbbentem, hogy sokkal árnyaltabb karaktereket tudok létrehozni, ha rájuk fókuszálok és megmutatom a belső vívódásaikat is. Nem terveztem őket ellentéteknek – sőt, szerintem elég sok mindenben hasonlítanak – de annyira más életet éltek, hogy be akartam mutatni, mindez hogy formálta a személyiségüket.

Tudjuk, hogy a nevek fontosak ebben a világban, különösen a dzsinnek számára. Van esetleg olyan karakter, akinek beszélő nevet adtál?

Jó néhány szereplő nevének van valami jelentése, akad egy pár, ami az arab nyelv és történelem ismerői számára kitűnhet, míg mások enyhén spoileresek! Nahri neve például a becenevéből jön, amit akkor kapott, amikor kihalászták a Nílusból kisbabaként (a nahr folyót jelent arabul.)

Ki lenne a legjobb barátod a Bronzváros szereplői közül és miért?

Azt hiszem, Alival remekül kijönnénk egymással, mert mindketten igazi könyvmolyok vagyunk, akiknek gyakran elég kínos dolgok szaladnak ki a szájukon. De Nahri oldalán valószínűleg sokkal több kalandban lenne részem. Miután dolgoztam is orvosi területen, remekül el tudnánk sztorizni a furább eseteinkről.

Rendkívül izgatottak vagyunk, hogy a Bronzváros végre magyarul is megjelenik! Van valami üzeneteted a magyar olvasóid részére, akik most fogják belevetni magukat a könyvedbe?

Remélem, élvezni fogják az utazást!

Van esetleg néhány könyves ajánlásod az olvasási válság leküzdésére, ami bizonyosan ránk fog törni a Bronzváros után?

Igen! Empire of Sand Tasha Suritól, The Pasha of Cuisine Saygin Ersintől, és a The Rage of Dragons Evan Winter tollából. (Magyarul még egyik sem jelent meg – a szerk.) Mindhárom könyvben van néhány elem, ami a Bronzvárost idézheti, legyen szó világépítésről, a helyszínről, vagy a mágiáról.

Nagyon szépen köszönjük S. A. Chakrabortynak és az Agave kiadónak a közreműködést!

Ha többet szeretnél megtudni a könyvről…

bronzi

Nahri ​sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi – tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás –, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket.

De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi.

Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.

Az elsőkönyves S. A. Chakraborty különleges utazásra invitálja az olvasót a Bronzvárosban. 2017 egyik legnépszerűbb fantasy debütálása elképesztő kaland egy olyan világban, amit egyhamar nem felejtünk el.

Itt tudod megrendelni!


bizbasz_bio_2019_v2

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s