Mindannyian nagyon várjuk/vártuk az idei Könyvfesztivált (is), és nem csak azért, mert egy nagyszerű rendezvény, és tele van olyan emberekkel, akik szintén imádják a könyveket és az olvasást, így teljesen megértik imádatunkat, hanem azért is, mert a kiadók számtalan új regényt hoznak magukkal. Mai bejegyzésünkben a 21. Század Kiadó újdonságainak szenteljük a figyelmünket. 🙂

Tommy Orange – Sehonnai

Tommy Orange nagyvárosi indián, az arapahó és csejen törzsek bejegyzett tagja.
A kaliforniai Oaklandben nőtt fel, ahol a város nevével ellentétben mára több lett az épület, mint a tölgyfa. Tommy Orange népe valahogy átvészelte ezt a radikális változást, ahogy a civiláció átvette a természet helyét az Egyesül Államokban. De sebeket szereztek a fehér emberrel folytatott küzdelemben, amelyeket nehezen hevernek ki.

A Sehonnai, ez a pergőn izgalmas regény ezeknek a traumáknak a feldolgozását meséli el. Hogyan tartják életben a hagyományaikat a ma élő indiánok? Hogyan igyekeznek lejönni a drog és alkoholfüggésről, hogyan lábalnak ki a szegénységből?
Könnyes és torokszorító ez a könyv, de egy pillanatra sem édeskés, nem melodramatikus. Izgalmas krimiként, kalandregényként szövődnek a szálak, mindegyik szereplő ismer néhányat a többiek közül, és mikor végül mind összesereglenek egy nagy sportcsarnokban, pontosan egyikük sem lehet tisztában a többiek szándékaival. A Szent Lajos kirány hídjára, Thornton Wilder remekművére hasonlít a helyszín és az idő kezelése, de a világ teljesen más, nagyon mai. Mobiltelefonok, féltestvérek és tönkrement házasságok szegélyezik a terepet, ahol az oaklandi indiánok keresik a kiutat a pénztelenségből, harcolnak a jussukért, aztán egy ponton túl talán már csak a túlélésért.

Gabriel Tallent – Drága kis szívem

Teknőc Alveston kemény lány. Tizennégy éves, és az erdőket járja az észak-kaliforniai tengerparton. Kedvenc helyei, menedékei a patakok, a dagálytavak, a sziklaszigetek, de személyes világa kicsi és veszélyekkel teli: Teknőc zaklatott lelkű, karizmatikus apja bűvöletében és rabságában nőtt fel. Emberi kapcsolatai az iskolára korlátozódnak, de ott sem enged közel magához senkit; néha beteg nagyapjával römizik, esténként pedig apjával együtt készül – a világvégére.

Azután megismerkedik Jacobbal, és először tárul fel előtte egy tágasabb világ: ráébred, hogy otthoni élete se nem biztonságos, se nem fenntartható. Szökést tervez, felhasználva mindazokat a túlélési technikákat, amelyekre apja tanította.

Egyedi stílus, vad természeti környezet: felkavaró és megrendítő olvasmány egy kiemelkedően tehetséges új író tollából, mely megjelenése után azonnal felkerült a The New York Times bestsellerlistájára, fontos irodalmi elismeréseket kapott, és két tucat országban vásárolták meg a jogait.

Jonathan Franzen – A világ végének vége

“… (az esszéírót) afféle tűzoltónak kezdtem tekinteni, akinek az a dolga, hogy miközben mindenki futva menekül a szégyen lángjai elől, ő egyenesen belevesse magát a tűztengerbe.” – nyilatkozik szerepvállalásáról Jonathan Franzen, aki világhírű regények szerzőjeként sem szűnt meg másodállásban esszéíróként keresni a kockázatot.

Most, amikor a modern technika támogatásával folytatódnak az ősi gyűlölködések, és bolygónk természetellenes viszontagságok elé néz, Franzen új esszégyűjteményével arra hívja fel a figyelmet, hogy emberhez méltóbb módon is létezhetnénk a világon.

Franzen esszéi a tárgyuktól függetlenül szkeptikusak a sztereotip véleményekkel szemben, írásmódját mélyen áthatja az irónia, miközben a szerző szókimondóan felvállalja saját fogyatékosságait.
A világ végének vége higgadt, mégis csípős nyelven íródott, Franzen érvei alaposak, gondolkodásmódja leleményes, és segít abban, hogy az ember reménnyel, de józanul tekintsen a jelenre és a jövőre.

Jonathan Franzen öt regény sokszorosan díjazott szerzője. Javítások című művével 2001-ben elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. A 21. Század Kiadó az új esszékötet után sorra újra megjelenteti Franzen regényeit, amelyek az ezredforduló legfontosabb könyvei közé tartoznak.

John Updike – Az easwicki boszorkányok

Három ​fiatal, több gyermekes elvált asszony éli az életét a magánnyal vívott nehéz küzdelemben, New England egy tengerparti kisvárosában. A női magány legyűréséhez viszont férfi szükségeltetik – s női praktika, boszorkánytudomány. Ez pedig, a férjüket elhagyott és férjüktől elhagyott asszonyok ereje, ellenségeskedést, megkövező indulatokat szül a jámbor polgárok szívében. Hiszen, mint köztudott, a boszorkány az ördöggel praktikál, lelkét is eladja neki. S lelkét az ördögtől csak másik boszorkány – vagy más férfi – perelheti vissza. Ennyi Updike új regényének lényegi mondandója. Sovány. Sovány? Attól függ, hogyan mondja el valaki. Updike mosolygós-frivolan, a témát a hétköznap szintjéről fél kézzel a boszorkánymítosz – festett – egére fölhajítva. S ez, ha jól meggondoljuk, nem is olyan könnyű – erre akkor jön rá az olvasó, ha a fejére visszahulló „mondanivalót”, két kézzel, sikerül elkapnia. Updike mesteri könnyedséggel használja az időtlen idők óta meglevő írói eszközöket, ismeri alakjait – testüktől a lelkük, a múltjuk mélyéig –, ismeri a társadalmat, a közvetlen környezetet, ami formálja őket, s amit szakadatlanul formálnak maguk is. S legfőképp: ismeri a folyamatot, amelynek során a társadalom is, regényalakjai is formálódnak.

Philip Roth – Isten veled, Columbus

Ez ​Philip Roth első kötete, melyet 1959-es megjelenésekor Saul Bellow így méltatott: „Első könyv az Isten veled, Columbus, de nem egy kezdő könyve. Legtöbbünk bömbölve jön a világra, vakon és pucéron, ám Roth úgy pottyan ide, hogy körme van, haja, foga, és értelmesen beszél. Huszonhat éves fejjel már profi, szellemes, erőteljes és virtuóz.” A nyolcvanöt évesen tavaly elhunyt író életművének számos nagyszerű darabját régóta ismerheti a magyar olvasó, de ez a kisprózakötet magyarul most jelenik meg először – és nem cáfol rá Bellow véleményére.

A címadó kisregény első pillantásra klasszikus „szegény fiú-gazdag lány” szerelmi történet, de a cselekmény, a két zsidó család tagjainak sokszínű, markáns és szarkasztikus megrajzolása és a korabeli amerikai körkép korántsem szokványos. Az öt további novella mindegyike az élet más-más területén játszódik – vallásoktatáson, újonckiképző táborban, családban, középiskolában, lakóközösségben –, és sorra azokat a konfliktusgerjesztő témákat feszegeti, amelyek Philip Roth-ot mindvégig foglakoztatták: az én, a szexualitás, a szülő-gyerek viszony, a tisztesség, az őszinteség, a zsidóság mibenlétét, és ezek viszonyát egymáshoz. Mindezt pedig hol drámaian, hol líraian, hol indulatosan, hol gyöngéden, hol érzelmesen, hol komikusan. Sok váratlan fordulattal. Philip Roth módra.

Paul Auster – A végső dolgok országában

Anna Blume testvére eltűnt. Anna tudja, hova ment: egy városba, amely teljes zűrzavarba süllyedt. A testvére nyomába ered – vajon megtalálja?

Auster korai regénye a nyugtalanító, távoli jövőben játszódik, egy olyan városban, amelynek lakói többségükben hajléktalanok. A szemétben turkálnak, élelmet és használati tárgyakat keresnek, ipar nincs. A kormányzat teljesen megfoghatatlan, nem biztosít semmit az embereknek, csak a korrupció letéteményese. Anna mocsokban és törmelékben gázol. Testvérének már több hónapja nyoma veszett; újságíróként érkezett a városba, talán még életben van, de lehet, hogy már nincs.

Auster disztópiája zaklató képet fest arról a helyzetről, amelyben a társadalom teljesen szervezetlenné válik. Hogyan élhet túl az ember egy posztapokaliptikus közegben?

Knut Hamsun – Pán

A fiatal Glahn hadnagy Észak-Norvégiába kerül, ezen a vad, elsöprő erejű tájon készíti feljegyzéseit. Álom és ébrenlét határán, a természet változásait tükrözve bomlik ki a szemünk előtt egy viharos szerelmi háromszög története. A civilizáció romlottsága áll a természeti szépséggel szemben, egy önfeláldozó, tiszta nő és egy rejtélyes, kiismerhetetlen fiatal lány kettőse forgatja fel Glahn hadnagy látszólag egyszerű életét. Legyőzheti-e a józan megfontolás és a tisztaság iránti vágy az elemi érzelmeket? Ellenállhat-e bárki a sors akaratának? Hamsun kisregénye nemcsak saját korához szól, a mai olvasó ugyanazokkal a dilemmákkal szembesül: civilizáció vagy természet, tisztaság vagy szenvedély?

 

Ryan Holiday–Stephen Hanselman – Sztoikus nyugalmat a mindennapokra!

Sztoikusnak ​lenni a 21. században egészen mást jelent, mint a nagy hatású filozófiai irányzat megszületése idején az ókori Görögországban és Rómában. Vagy mégsem? Ryan Holiday új könyve 365 oldalról járja körbe a kérdést a legnevesebb sztoikus bölcsek fennmaradt intelmeiből szemezgetve. A szerző rövid, elgondolkodtató magyarázatokkal egészíti ki Epiktétosz előadásait, Seneca leveleit és Marcus Aurelius híres elmélkedéseit, amelyek a 21. század olvasói számára is frissek és hasznosak lehetnek, nem beszélve a modern sztoicizmus praktikus, a mindennapi életben is megtérülő gyakorlatairól. Lelki nyugalomra, kiegyensúlyozott életre vagy belső szabadságra vágysz?
A Sztoikus nyugalmat a mindennapokra! című kötet mindenkihez közelebb hozza az egyik legnagyobb hatású, ókori filozófia kiváló mestereinek gondolatait.

Shunmyo Masuno – Az egyszerű élet művészete – 100 zen gyakorlat a szebb és nyugalmasabb hétköznapokért

100 ​zen gyakorlat a szebb és nyugalmasabb hétköznapokért
A világot nem könnyű megváltoztatni, és ha nem úgy működik, ahogy szeretnénk, jobb, ha önmagunkon változtatunk – tanítja Shunmyo Masuno.
Százféle információ zúdul ránk, felőrli napjainkat a szüntelen sietség és a jövőtől való szorongás. Nem szívesen gondolunk arra, hogy az élet egyszer véget ér, félresöpörjük a múlandóság apró jeleit.
Azonban a kis változásoknak is van hatásuk. Ha mindennap szánunk néhány percet arra, hogy ne gondoljunk semmire; ha evés közben nem figyelünk másra, csak az ételre; ha megszabadulunk a felesleges tárgyaktól, de az igazán fontosakat becsben tartjuk; ha elfogadjuk a valóságot olyannak, amilyen – korábban nem tapasztalt nyugalomban és békességben lehet részünk.
Shunmyo Masuno egy zen buddhista templom főpapja, és díjnyertes zen kerttervező. Könyve elméletek helyett praktikus, egyszerű gyakorlatokat ajánl: tanácsaival apró lépésekben, finoman hangolja át a gondolkodásunkat.

Dean Koontz – A görbe lépcső

Jane ​Hawk élete legnagyobb küzdelmét vívja a legborzasztóbb fenyegetés ellen. Magasfeszültségű kisülések sorozata.
“Talán már holnap meghalok. Vagy valami olyasmi lesz belőlem, ami a halottnál is rosszabb.”
Jane ezúttal a különös, járványszerűen terjedő öngyilkosságok és gyilkosságok ellen száll harcba, amelyek szerte az országban szedik áldozataikat. Jane kiugrott FBI-ügynökből lett menekülő törvényen kívüli, akire a kormányzat ügynökei mellett az összeesküvés mögött álló bűnszövetkezet emberei is vadásznak. Jane ellenfelei mindent megtesznek, hogy holtan lássák. Ha pedig nem képesek megölni, Jane maga kívánja: bárcsak inkább halott lenne.
Dean Koontz a misztikus thriller egyik legismertebb írója. A Jane Hawk-sorozattal újra a legnagyobbak közé emelkedett, és felülmúlja régi, klasszikus önmagát. A sikerlistákon menetelő regény remek kritikákat és magas olvasói értékeléseket kapott, több tucat nyelvre lefordították.

Dezső András – Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés története a 70-es évektől napjainkig

„Arra ​viszont Markó sem számított, hogy az egykor tengerészgyalogosként is szolgáló nyomozó a földön haldokolva, utolsó erejét összeszedve is képes tökéletesen célozni. Háromszor lőtt, az egyik lövedék Markó fején ment át. A magyar gengszter hatalmas, izmos teste zsákként dőlt el az étterem ajtaja előtt.”

Dezső András a történeti levéltárban porosodó, egykoron szigorúan titkos rendőrségi és állambiztonsági dossziék, periratok, korabeli újságcikkek százain rágta át magát, öreg zsiványokkal, volt rendőrökkel ült le beszélni. A tények, nem a mítoszok érdekelték. Könyvében a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának és fejlődésének történetét meséli el, eddig soha nem publikált, csak kevesek által ismert epizódokat is feltárva.

A sztorit olvasva a hetvenes évek hírhedt kasszafúróitól a Los Angeles-i magyar maffia támogatását élvező budapesti betörőeliten át megismerkedhetünk az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsú figuráival is. Ki volt a hetvenes évek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlőtt Markó Béla? Mivel kezdte karrierjét Vizó, a diszkópápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dúsgazdag vállalkozó, Prisztás József? Miből szerezte első millióit a luxus Bentleyében agyonlőtt Seres Zoltán? Kik azok a túlélők, akik évtizedeken át meghatározói szereplői voltak ennek a körnek?

A szerző nemcsak a szervezett alvilág kalandos krónikáját írta le példátlan részletességgel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetet is, amely az elmúlt negyven évben nemcsak a bűnözők és ügyeskedők, de mindannyiunk életére hatással volt.