ajánló · Érdekességek · Extra tartalom · projekt · prológus

Agatha Christie = Mary Westmacott

Aki már ismeretesebb Agatha Christie életművében, tudja, hogy nem csak krimiket írt, ugyanis hat lélektani regénye is megjelent Mary Westmacott álnéven. Mary volt a második keresztneve, a Westmacott vezetéknevet pedig egy távoli rokontól kölcsönözte. Közel húsz évig titokban tudta tartani kilétét, és művei így is viszonylag sikeresek lettek.

covers_77649-1Az új operaház megnyitója fontos társadalmi esemény volt Londonban, amelyen megjelenik a királyi pár is. A nyitódarab azonban megosztja a páholyok népét – azt suttogják, az álnév mögé bújó zeneszerző orosz származású, majd meg azt, hogy zsidó származású orosz. A szakma a jövő zenéjének tartja a zseniális művet, a szerző személyét illető igazságot azonban csak az operaház igazgatója tudja, aki kisfiú kora óta ismeri Vernont, a komponistát. Az ősi angol család utolsó sarjával életében a zene olyan erős hatalomnak bizonyult, amely tragikus választásra kényszerítette őt, de csak így lett képes arra, hogy megalkossa ezt a kristálytiszta remekművet. Vajon megéri az alkotó áldozata? Megéri a remekmű az emberi szenvedést?

Személyes kedvencem jelent meg legelsőként 1930-ban, abban az évben, amikor Miss Marple először színre lépett a Gyilkosság a paplakban című regényben!

covers_77650-1Celia történetét egy fiatal és sikeres portréfestő tolmácsolásában ismerjük meg. Aki bevallja, ő legszívesebben lefestette volna az asszonyt, de mert ez szóba sem jöhetett, más módon próbálta megörökíteni. Egy távoli szigeten véletlenül találkozott vele, a nő a tengerparton ült, magányosan. Váltott vele pár mondatot, majd odébb ment. Ám egyszer csak világosan megérezte, hogy az ismeretlen asszony öngyilkosságra készül. Visszarohan, próbálja lebeszélni a szándékáról, és egy egész éjszakán át hallgatja a múltjával leszámolni akaró nő vallomását. Celia elvesztette az általa legjobban szeretett három személyt: anyját, férjét és lányát. Meg akar halni. Valami furcsa érzelmi összhang alakul ki mesélő és hallgató közt. Fölkínálhat-e a sors még egy esélyt? Mihez kell nagyobb bátorság, az élethez vagy a halálhoz?

covers_489333Joan Scudamor Bagdadban élő lányától utazik haza Angliába. Ő az igazi angol hölgy, finom és előkelő, ugyanakkor minden megpróbáltatást rezzenéstelenül tűr. De amikor már több napja kénytelen a vonatra várakozni egy sivatagi állomáson, egyetlen indiai panziótulajdonos társaságában, azon kapja magát, hogy gondolkozni kezd. A meditáció, a meleg, a világvége, a sivatag – vagy ez mind együtt különös látomásokra készteti. Kényszerű magányában leperegnek előtte élete képei, de nem olyan kivágatban, ahogy eddig. Hangsúlyok és árnyalatok villannak föl, és az élet gyilkos módon átrendeződik. A boldog feleség, nagyszerű anya, népszerű társasági asszony, a lányiskola egykori büszkesége álarca mögül kikandikálnak a valódi vonások.

Tíz évvel az előző kötet után, 1944-ben megjelent a Távol telt tőled tavaszom, amelyet Agatha három nap alatt írt meg. Önéletrajzában írja, hogy már régóta papírra akarta vetni ezt a történetet, és teljesen meg volt vele elégedve.

covers_76721Hugh Norreys harmincnyolc évesen, életének legboldogabb napján autóbalesetet szenvedett. Örök életére tolókocsiba kényszerült. Ettől kezdve különös szerepet kap a sorstól. Miután sokkal élesebben és érzelemmentesebben tudja megítélni embertársai cselekedeteit, egyre többen avatják be őt titkolt terveikbe, tárják fel előtte őszintén érzelmeiket és szándékaikat Lassan rá kell ébrednie, ő bénán sem passzív részese csak az eseményeknek, hanem aktív formálója – másokon keresztül. Egy nap különös látogatója érkezik: egy örmény nő, aki szinte akarata ellenére elvonszolja valakihez, akit ő egykor gyűlölt, aki pedig a halálos ágyán újra fel akarja tárni előtte a dolgok másik, a legigazibb arcát…

Bár Agatha nagyon szerette ezt a könyvét is, a kiadója (Harper Collins) már a kezdetek kezdetén sem rajongott a Mary Westmacott regényekért, erről a kötetről pedig főleg nem áradoztak. Így az írónő úgy döntött, hogy másnál, Heinemann-nál adatja ki. Végül a további kettő M. W. regényét is ők jelentették meg.

covers_77648Ann Prentice vonzó, érett asszony, aki csak a lányának él, amióta megözvegyült, s nem veszi észre, hogy nem hagyja felnőni gyermekét. Amikor lánya hosszabb időre elutazik, sorsa váratlan fordulatot vesz: megismerkedik egy férfival, aki megcsillantja előtte az újrakezdés lehetőségét, és Ann egyszer csak megint élni kezd. Lánya azonban nem akarja elveszíteni anyja kizárólagos szeretetét, és bosszúhadjáratba kezd a „betolakodó” ellen. A két nő kapcsolata kegyetlen párviadallá fajul, persze nem nyílt sisakkal. Vajon milyen árat fizetnek azért, hogy örökké csak a szőnyeg alá sepernek dolgokat, és kiszabadulhatnak-e a belülről marcangoló önvád és harag csapdájából?

covers_76722Ragyogó, szőke, kékszemű bátyja árnyékában Laurával senki sem törődik. Amikor bátyja korai halála után kishúga születik, Laura újra kétségbeesik: az egész család Shirleyt, az elragadó kisbabát szereti. Ám egy éjszaka Laura érzelmei gyökeresen megváltoznak, megesküszik, hogy minden erejével szeretni és védelmezni fogja húgát. Shirley azonban önállóságra és szabadságra vágyik. Hogyan befolyásolja majd életüket Laura terhes szeretete? Hogyan tud a két nő megküzdeni élete súlyával?

Legutolsó lélektani regénye 1956-ban jelent meg.

Agatha igazán remekül ismerte az emberi lélek bugyrait, ezt tanúsíthatják krimi és lélektani könyvei is. Ha eddig nem mertétek kézbe venni ezeket, mert attól féltetek, hogy csöpögős, túlontúl romantikus kötetekről van szó, ne habozzatok tovább, ugyanis korántsem így van. Egytől egyig remek történetek, tele érdekes szereplőkkel és gondolatokkal.

Ti olvastátok már valamelyiket?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s