Érdekességek · író · Extra tartalom · mentális betegségek · projekt · prológus

3 híres író, aki mentális betegséggel küzd

J. K. Rowling

jk.jpgRowling nevét senkinek sem kell bemutatnunk, aki az utóbbi 25 évet nem egy bezárt sötét szobában töltötte tökegyedül. Bizony, a Harry Potter univerzum szülőanyja kemény utat tudhat maga mögött. Sokak számára ismert, hogy híressé válása előtt nehéz sors adatott neki, boldogtalan és rövid házassága után egyedül maradt lányával, teljesen leégve, remény nélkül. Akkoriban véglegesen elveszettnek érezte magát az élet útvesztőjében, elhatalmasodott rajta a klinikai depresszió. Dermedtnek, érzéketlennek, hidegnek érezte magát, mintha kiszívták volna a színeket az életéből, ezzel együtt a boldogságot is. Mivel minden jó dolgot elveszített, állandóan attól rettegett, hogy lányával is történni fog valami. A depressziójával való megküzdésben komoly segítségére volt a Harry Potter könyvek megírása: papírra is vetette betegségét a dementorok formájában.

ed55911e1cada4b97fef6e832b23adf5

Saját bevallása szerint mikor belekezdett a könyvek írásába, sok veszítenivalója már nem volt, hiszen házassága után teljesen padlóra került. Hová süllyedhet még, aki teljesen a padlón van? Szerencsére nem adta fel a harcot, sőt, padlóra kerülése motiválta végső soron arra, hogy belevágjon a Harry Potter kalandba, amely nem csupán az ő mentális állapotára volt jó hatással, de emberek millióinak nyitott ki egy új, varázslatos világot.

John Green

15-john-green.w1200.h1500A mára a fiatal felnőtteknek szóló irodalom egyik legismertebb alakjává vált John Green a komolyabb témákat kedvelő fiataloknak írt könyveiről ismert, mint például A Csillagainkban a  hiba, vagy a Papírvárosok – mindkét kötetből film is készült. Legújabb megjelent kötetében, a Teknősök végtelen sora című könyvben mutatja be nekünk saját mentális betegségét a főszereplő lány Aza életén  keresztül. Green gyermekkora óta OCD-ben illetve szorongásos zavarban szenved.

covers_471943John a spirál metaforáján keresztül szerette volna bemutatni olvasóinak, mit is érezhet egy OCD-vel küzdő ember. A spirál örökké összeszorulni látszik és soha véget nem ér – pont, mint a mérgező (mániákus) gondolatok, amik egyre csak növekednek és elhatalmasodnak az emberen. Green könyvében mesél arról is és hogyan „kezeli” ezeket a gondolatokat kényszeres cselekvéssel az ebben szenvedő ember. A könyvnek és az írónak fontos üzenete, hogy ezeket a dolgokat lehet kezelni – fontos a megfelelő segítség!- , és hogy egy mentális betegséggel küzdő ember is élhet teljes és alapvetően pozitív életet.

tumblr_ovxqywLLNT1twdaswo1_r1_500

Az OCD-ről: Az obszesszív-kompulzív zavar (más néven: kényszerbetegség; angolul: obsessive-compulsive disorder, OCD) pszichiátriai rendellenesség; olyan elmeállapot, amelyben újra és újra jelentkező kellemetlen képzetek vagy gondolatok (kényszergondolatok) mellett állandóan újra jelentkező késztetések vagy cselekedetek (kényszercselekedetek) vannak jelen. Meghatározó jelentőségű, hogy ezek a gondolatok a beteg számára is idegenek, riasztóak, fenyegetőek, a cselekedetek pedig értelmetlenek, de a szorongás csökkentése érdekében muszáj folytatnia azokat. (forrás)

Stephen King

b683f7509ec792c3e481ead332940cdcA modernkori horror királyának méltón kikiáltott író karrierje sem indult zökkenőmentesen, élete fiatalon nem volt közel sem olyan csillogó, mint a Colorado hotel fénykorában. Inkább az elhagyott, téli hotelre emlékeztetett, sivárnak és kilátástalannak érezte az író.

King már gyermekkorától komoly érzelmi válságokkal küzdött, édesapja elhagyta a családot, amikor Stephen még csak 2 éves volt. Édesanyja mindent megtett, hogy tisztességgel felnevelje gyerekeit, de szegénységben éltek, a fiú pedig folyamatosan rettegett attól, hogy édesanyját is elveszti. King a családi problémái miatt szorongó, félénk gyermek volt, komoly félelmekkel küzdött, később pedig írói karrierje sem alakult a legjobban. A diploma megszerzése után egy mosodában volt kénytelen dolgozni, majd tanári állást vállalt, amit utált, és keveset is fizetett.

A mentális betegségekkel küzdők körében nem ritka drog illetve alkohol abúzus, King is a kábítószerekben és a lerészegedésben próbált menekülőutat találni a szorongató gondolatok, a depresszió és a nehézségek elől. 1973-ban az író Carrie című története meghozta a várva várt sikert, azonban drog – és alkoholproblémái nem oldódtak meg, sőt, az írással és problémamegoldással összekapcsolódott a fejében a drog és az alkohol: az írással küzdött meg a démonjaival, az írósában viszont a drog és az alkohol segített neki.

bc0a1474d21e61a229eb3aada50df19e

King egyébként rendkívül termékeny szerző, munkássága alatt több,  mint hatvan könyvet adott már napjainkra, valamint írásai közül számos történet is megfilmesítésre került, például a Carrie, Az, Hasznos holmik, Cujo, Kedvencek temetője stb. Saját bevallása szerint azonban több kötet megírására csak félig-meddig emlékszik, a 80-as években hatalmasodott el  rajta a függősége. Akkoriban naponta maximum pár órán át volt józan, egyébként ivott és kokainozott. Végül felesége, Tabitha megelégelte Stephen önpusztító életmódját, és ő és családja, valamint közeli barátai segítségével King végül kigyógyult függőségeiből. Az író egyébként a fentebb említett nehéz időszakokról  részletesen beszél „Az írásról” című könyvében.

Források:

regi_bio_2019

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s