Májusban lezajlott az ázsiai olvasási maraton, amelyben én is részt vettem. Ebben az egy hónapban öt könyvet és egy online is elérhető képregényalbumot sikerült elolvasnom. Most azokat szeretném megemlíteni, amiket nagyon szerettem, fontosnak tartok, vagy szimplán élveztem az olvasását.

Kezdjük az élvezetessel. A Kőgazdag ázsiaiak trilógia első része egy nagyon addiktív, történésekben dús kötet. Olyan, mint egyfajta ázsiai A pletykafészek, csak kicsit komolyabb témákat is feszeget.

Amikor ​Rachel Csu, a fiatal, intelligens New York-i egyetemi tanár beleegyezik, hogy a nyarat Szingapúrban töltse barátjával, a szintén egyetemi tanár Nicholas Younggal, egy szerény, békés családi fészket képzel el, ahol azzal a férfival töltheti majd az idejét, akihez egyszer talán férjhez megy. Úgy tervezik, kipihenik a munka fáradalmait, és egyben hivatalosak Nick gyerekkori barátja, Colin Khoo és a gyönyörű Araminta Lee világraszóló esküvőjére is.
A lány nem is sejti, hogy Nick otthona történetesen egy palota, hogy többet ül majd magánrepülőgépen, mint autóban, és hogy a legfurcsább, legőrültebb, leggazdagabb emberek fogadják, akikkel életében addig találkozott.
Szatirikus, eredeti humorral átszőtt portré, letehetetlen olvasmány elképesztő gazdagságról és fényűzésről. A Kőgazdag ázsiaiak trilógia bepillantást enged az ázsiai sznob nagyvilági körök életébe, lenyűgöző módon ábrázolja a régi és az újgazdagok közötti ellentéteket, a családi kötelékeket és az ezzel járó – gyakran kínos – kötelezettségeket.

Az Ima a tengeren egy gyönyörűen illusztrált, negyed óra alatt kiolvasható kis szösszenet egy fontos témáról, a migrációról.

Az Ima a tengeren egy, a háború miatt menekülő apa levele fiához. A tengeren való átkelés előestéjén az apa az alvó fiút nézve először egykori békés életüket, majd a háború pusztítását idézi fel. Éjszaka van, s a holdfényben aggódó apa mindössze annyit tehet gyermekéért, hogy a veszélyes tengeri út előtt imádkozik.

Hosseinit a Törökországban tengerbe fulladt hároméves szíriai kisfiú, Alan Kurdi szörnyű tragédiája indította arra, hogy emléket állítson azoknak a családoknak, akiknek el kellett menekülniük otthonaikból. A szerző a kötet minden bevételével az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát és a Khaled Hosseini Alapítványt támogatja, hogy e szervezetek világszerte életmentő segítséget nyújthassanak a menekülteknek.

Az Amit sohase mondtam el nem egy könnyű olvasmány. Depresszív, szívszorító, de fontos, hogy minél többen kezükbe vegyék.

„Lydia ​halott. De ők még nem tudják.” Így kezdődik az 1970-es években játszódó regény, amelynek középpontjában egy ohióbeli kisvárosban élő kínai-amerikai család áll. Marylin és James Leenek három gyereke van, és Lydia a kedvencük: a szülők az ő életére vetítik rá minden félbemaradt álmukat, reményüket és nagyravágyó tervüket. De amikor Lydia holttestét kifogják a házukhoz közeli tóból, a család addig is törékeny egyensúlya végképp felborul. Titkok, elvágyódás és a múlt zsákutcái – az Amit sohase mondtam el thriller, de közben megindító történet is, amelyet nem lehet letenni, végeredményben pedig finom megfigyelésekkel teli, érzékeny jellemrajz egy különös, de hallatlanul emberi és életteli családról, amelynek tagjai szüntelenül azért küzdenek, hogy jobban értsék egymást.

Utoljára hagytam a kedvencemet, a The Travelling Cat’s Chroniclest, azaz Az utazó macska krónikáját, amely idén novemberben fog megjelenni magyarul. Különleges könyv ez, megríkat, de boldoggá is tesz. Nem csak macskabarátoknak ajánlom!

Néha messzire kell utaznod, hogy megtaláld azt, ami ott van előtted
Nana úton van, de nem biztos benne, hová tart. A lényeg az, hogy imádott gazdája, Szatoru mellett terpeszkedhet az ezüstszínű furgon anyósülésén. Szatoru nagyon szeretne találkozni három régi, ifjúkori barátjával, Nana azonban nem tudja, miért, a férfi pedig nem akarja elmondani.
A ritka szelídséggel és humorral elmesélt történet, amely Japán változó évszakaiban játszódik, az élet váratlan fordulatainak csodáját és örömét mutatja be.
Arra tanít, hogy tudjuk, mikor adjunk, és mikor kapjunk.
Több mint egymillió olvasót indított már meg világszerte a kedvesség és igazság üzenete.
Egy csodálatos történet hűségről és barátságról.

Remélem sikerült olyan művet mutatnom, ami felkeltette az érdeklődéseteket. Írjátok meg itt kommentben, molyon, vagy Facebookon, nektek melyik a kedvenc ázsiai író tollából származó könyvetek!