Bookline · Extra tartalom

Érdekes és csodálatos szervezetünk – érzékelés

IMG_1773

Bookline kiadó több igazán izgalmas és látványos kötetet jelentetett meg az utóbbi időben, mely ebből következően méltán viseli az Izgalmasan és látványosan sorozatcímet. Ehhez kapcsolódik a Mindent az emberi testről kötet, amely szervezetünkről hivatott minden érdekes, tudományos információt bemutatni, melyről értekezésemet IDE kattintva kicsit bővebben is informálódhattok a kötetről. Ebben a bejegyzésben pedig arra gondoltam, hogy képeken keresztül megmutatom nektek, milyen kis rajzokat készítettem a témában az egyik egyetemi kurzusomhoz, másrészt pedig hozok néhány érdekességet az Érzékletes részletek témaköréhez csatolva.

IMG_1778

A fájdalom útja résznél találkozhatunk a fenti ábrával, amely az érzékelés folyamatát ábrázolja számunkra a sérülés helyétől kiindulva az ott található receptorokon keresztül különböző idegeken keresztül eljutva a gerincvelőig, majd onnan az agyig. Így történik annak felfogása. A fenti ábrán a gerincvelőt és ahhoz kapcsolódó ideget láthatunk.

TUDTAD? A viszketés azért alakulhatott ki, hogy megóvjon minket a csípő rovaroktól. Ezeknek receptorai elkülöníthetők a fájdalom-, és tapintásérző receptoroktól. Ha megvakarjuk a viszkető részt, akkor utóbbi receptorainkat egyszerre ingereljük, ezzel gátolva a viszketésérző receptorokból érkező jelzéseket. A vakarózási késztetést is csökkentve ezzel.

TUDTAD? A belső szerveinkből eredő fájdalomérzetért felelős ingerületvezetési pályák együtt haladnak a bőrből és az izmokból érkezőkkel, ezért hiheti agyunk, hogy bőrünk vagy izmunk fáj, hiszen ez sokkal gyakrabban fordul elő.

IMG_1774

Ha már érzékelés, akkor szemünk mellett sem mehetünk el szó nélkül. Felépítésében, működésében is egyaránt bőven találhatunk érdekességeket. A kötetben is több fejezeten keresztül olvashatjuk annak tárgyalását. Működése, a látott kép létrejötte, az agy feldolgozásának folyamata, valamint a szemproblémák tárgyalása is helyet kapott benne.

TUDTAD? A felső szemhéj csukódik le, amikor pislogunk, azonban az alsó szemhéj nem mozog pislogás, szembecsukás esetén.

IMG_1775

TUDTAD? Amikor gyorsan olvasunk, akkor a szemünk 20-100 milliszekundum alatt tesz egy mozdulatot.

TUDTAD? Mindig is érdekelt, hogy miért láthatunk fénypontokat, apróbb alakzatokat? A szemgolyó belsejét kitöltő üvegtest elmozdulhat, és ezzel megtörve a rajta áthaladó fényt, ami által árnyékot vethet a retinára.

IMG_1777

TUDTAD? Amikor az autókerekek látszólag hátrafelé forognak, annak az az oka, hogy a szemünk által érzékelt két képkocka között valamivel kevesebb, mint egy fordulatot tesznek meg. Ezt agyunk lassú hátrafelé mozgásként értelmezi.

IMG_1776

Természetesen a fülünk sem maradhat el, itt is találhatunk jó néhány érdekességet amellett, hogy megismerhetjük pontos működését, felépítését. A különböző fejezetek a szemhez hasonlóan jelennek meg felépítésében.

TUDTAD? Azt már tapasztaljuk és tudjuk, hogy sok agyterület aktiválódik míg az érzelmek kialakulnak zenehallgatás közben, azt azonban, hogy hogyan és miért keltenek ezek különböző és változó érzelmi reakciókat még nem tudjuk.

TUDTAD? A hangos zajtól olyan erősen rezegnek a szőrsejtek, hogy tetejük leszakadhat, emiatt a zaj abbamaradása után is folytatják az ingerületküldést az agy felé, ezért “cseng” a zaj elmúlása után is a fülünk. De aggodalomra semmi ok, ugyanis ezek csúcsa 24 órán belül visszanőhet.

Tetszettek az érdekességek? Esetleg érdekelnének még további részletesebb leírások? Rengeteg ilyennel találkozhattok a Mindent az emberi testről kötetben!

uszc3a1ma_bio_2019

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s