Fülszöveg:

Gondolkodtál már azon, hogy az állatok is lehetnek szerelmesek vagy féltékenyek? Melyik állatot lehet levenni a lábáról egy szép szerelmes dallal és ki az, akinek csak az ajándékok számítanak?

Hogyan harcol az izomagy pézsmatulok társáért? Kik azok, akik biztosra mennek és miért fáj néha a szerelem? Milyen anyuka a hátizsákos óriás-tutajpoloska és milyen az élet egy szurikáta családban?Ha téged sem hagynak nyugodni ezek a kérdések, ez a könyv éppen neked való!

Az állatok szerelmi életéből nemcsak ezekre találod meg a választ, de megtudhatod, hogy a legkülönfélébb állatok:

• hogyan ismerkednek,
• milyen sokféle és meglepő módon élnek szexuális életet,
• hogyan hozzák világra
• és miként nevelik fel az utódaikat.

Ebben a könyvben sok vicces és meglepő, hátborzongató és különleges, ismerős és szokatlan dolgot találsz majd az állati szerelem végtelen sokféleségéről. Egyvalami azonban egészen biztos: semmi sem lehetetlen!

Botrány? Nem. Ez csak biológia!

Amikor először kézbe vettem a kötetet, elképzelésem sem volt róla, hogy hogyan lehet erről a témáról úgy írni, hogy kellően informatív legyen, de mellette érdekes is maradjon. Általános iskolában és gimiben sem érdekelt túlzottan a biológia, mint tantárgy, túl sok energiát sem fektettem bele. A körülöttünk lévő világ azonban mindig is foglalkoztatott, ezért is voltam kíváncsi arra, hogy hogyan is lehet ezt a témát izgalmasan „tálalni”. A két szerző előtt viszont megemelem nem létező kalapomat, illetve Győri Hanna is remek munkát végzett fordításkor.

A könyvben különböző fejezetek vannak, amik bár valamennyire egymásra épülnek, mégis olyan érzésem volt olvasás közben, hogy úgyis teljesen érthető lenne, ha nem az elejétől a végéig olvasnánk el. Az írónő szót ejt a csábításról, a párzásról, a világra jövetelről és az utódokról is.  Rengeteg állatról szó esik a könyvben, a megtalálásukhoz pedig segítséget nyújt a kötet végén található „Állati névmutató” is, így nem kell végig olvasnunk az egészet, ha csak egy-egy állatra lennénk kíváncsiak.

A rövid, ismeretterjesztő szövegek remek kiegészítése a rengeteg illusztráció. Anke Kuhl, német illusztrátor készítette a csodálatos kis rajzokat, grafikákat a szövegekhez. Kihajtható lapokat is találunk a könyvben illusztrációkkal, ahol további érdekes információkat tudhatunk meg, olyanokat például, hogy mekkora a világ legnagyobb tojása, a strucctojás. A kötetet szerintem még érdekesebbé teszik a rajzokhoz tartozó kommentek is, amik szintén az állatok tulajdonságaihoz tartoznak.

Ami még különlegessé teszi ezt a kötetet az az, hogy az írónő az állatok neve mellé olyan mellékneveket illesztett, amik emberi tulajdonságokra utalnak, de ugyanúgy illenek az állatokra is. Így lett például a csábítás fejezetében a paradicsommadár extravagáns, a gímszarvas pedig fenséges. Minden állatnak más és más szokásai vannak, például a „laza” struccok esetében a strucckakas és a fő feleségének feladata az utódok nevelése, a tojók a későbbiekben már nem törődnek a madárfiókákkal. Ezzel szemben az afrikai elefántoknál a csorda élén mindig nőstény áll, ő gondoskodik az élelemről és a védelemről. A hímeket csak a párzási időszakban tűrik meg a bandában. Hasonló a helyzet az „anyáskodó” vaddisznóknál is. A hímek általában egyedül élnek, míg a kocák és malacaik kondában.

Számomra a legérdekesebb rész a „Hasonló a hasonlóval” című fejezet volt, ahol azokról az állatfajokról tettek említést, ahol az azonos neműek között is létezhet vonzalom. Arról már korábban is hallottam, hogy a delfineknél nem ritka az, hogy két hím között ragaszkodás alakul ki, azonban néhány állatról ez új információ volt a számomra. Például az oroszlánoknál is kialakulhat érzelmi kötődés két hím között, ők utána a falkát is általában közösen vezetik. A futógyíkok között pedig létezik olyan faj, ahol csak nőstény egyedek születnek, hímek egyáltalán nem.

A könyvben az információk kellően tömörek, mégis olyan érdekességeket tartalmaznak, amit egy átlagember nem feltétlen tud. Összességében tehát bátran ajánlom felnőtteknek és gyerekeknek is egyaránt, akik kíváncsiak arra, hogy hogyan is alakul az állatok szerelmi élete, hiszen a hétköznapi szóhasználat és a színes illusztrációk miatt a fiatalabb korosztály érdeklődését is felkeltheti. Szerintem remek kiegészítés lehet gyerekeknek, akár általános iskola felső osztályától kezdve, amikor az állatokról tanulnak.

Néhány érdekesség még az állatvilágról:

• A korallok valójában virágállatok.
• „A nőstény jegesmedve a legtöbb emlőssel ellentétben télen szüli meg a bocsait.”
• A csikóhalaknál a hím lesz terhes, ő hordja ki az ikrákat.
• „A nőstény mezei nyúl képes kettős vemhességre.”
• A teknősöknél a környezet hőmérsékletétől függ a bébiteknős neme.

Köszönöm szépen a recenziós példányt a Kolibri Kiadónak!