Agave kiadó · Érdekességek

Csillagtalan tenger: érdekességek

Ezt már több ízben kifejtettük a hét során, de nem győzzük ismételni: a Csillagtalan Tenger c. könyvben rengeteg apró részlet figyelhető meg. Történet a történetben, konkrét utalások vagy csak fél megjegyzések, amik lehet egyből szemet szúrnak, mert épp a kedvenc könyvedből van az idézet, az utalás. De az is lehet, hogy csak egy halvány benyomás marad benned, hogy ez valahonnan ismerős, vagy akár teljesen átsiklasz felette.

Ezek az utalások leggyakrabban könyvekre, szerzőkre vonatkoznak. A könyveseket igyekeztünk fülön csípni és ki is gyűjtöttük nektek. Ezt itt csekkolhatjátok, ha épp inspirációra vágytok könyvek terén.

Ezeken kívül azonban akad még pár olyan említés, amit érdemes közelebbről is megvizsgálni, utána olvasni, kicsit belemélyedni. Mi a három legérdekesebbet hoztuk el ma nektek! 

  1. Szapphó, lakó

A könyveben egyszer szerepel, mikoris Zachary megtalál egy kötetet. Az alábbi (a regényre igen kifejező) verstöredéket olvashatjuk benne:

úgy hiszem,
valaki emlékezni fog ránk
egy másik korban is*

A verstöredék az If Not Winter: Fragments of Sappho című kötetben szerepel. Magyarul nem jelent meg.
Szapphóról bizonyára mindenki emlékszik még iskolás korából, hiszen mai szemmel nézve  nagyon “modern” volt a viselkedése.
Krisztus előtt 630 körül született, ókori görög nemesi családban. Leszbosz szigetén élt és alkotott.
Szapphó a nőkhöz vonzódott (Leszboszról kapta a mai leszbikus kifejezés is az elnevezését még pedig pont a költőnő miatt). Verseiben a szerelem és múzsái utáni vágyakozás foglal el központi szerepet. Legtöbb versét három kedvenc múzsájához írta.
Ettől függetlenül volt férje és gyermeke is. Az ókori Görögországban a homoszexualitás teljesen elfogadott volt, sok filozófus is nagyon közeli és intim kapcsolatot ápolt a diákjaival, teljesen nyíltan. A testi szerelem egyúttal szellemi egyesülés is volt. 

Ahonnan még Szapphó neve ismerős lehet, az a szapphói strófa. Ez egy a költőnő kedvelt metrumából felépülő sorokból összeállított versszak.

Szélvihar a hegyormokat tépi.
A tölgyesben vad-dühösen vájkál,
Jobban vájkál Eros a szívemben…
Újra gyötör Eros gyötrelemmel,
Testem bágyad. Ellenállhatatlan
Kínzó édes vad szörnyeteg, Eros.
Szapphó

Szapphót úgy tudom elképzelni, mint a könyvben is szereplő “lakókat”, azaz néha betévednek egy ajtón át a Csillagtalan Tenger partjára vagy egyik könyvekkel teli csarnokába. Ott aztán eltöltenek egy órát vagy éveket. Olvasnak, alkotnak, ismerkednek, szeretőt tartanak. 

2. Borges, gazda 

Borges féle paradicsom” hangzik el a könyvben. Mindenki oda vágyik (legalábbis mi, könyvmolyok biztosan), de mi is lenne ez?tumblr_83011212056e49bae030c3821840aa60_be6a4680_400

 “I have always imagined that Paradise will be a kind of library.” azaz mindig is úgy képzeltem, hogy a paradicsom valamiféle könyvtár lesz, mondja Jorge Francisco Isidoro Luis Borges Acevedo (imádom a nevét, mintha csak Dumbledore mondaná) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus. Maga is volt könyvtáros, illetve könyvtár igazgató is. Szóval igazi könyvmoly.

A 20. század meghatározó alakja, egy igazi “gazda” lenne ha a könyvben kellene betájolnunk a helyét.  Ő felelne a termekben álló könyvekért, mindent tudna a helyről és minden teremnek őrizné a kulcsát. Mint a többi gazda, ő is kapna egy egyedi kulcsot, amit aztán rá is égetnek a mellkasára.

Álljon itt tiszteletére az ő képzelete teremtette “Bábeli könyvtár”:

„Minden hatszög minden falának öt polc felel meg; minden polcon harminckét azonos nagyságú könyv, minden könyv négyszáztíz oldalas, minden oldalon negyven sor, minden sorban mintegy nyolcvan fekete betű.” A betűkészlet 22 betűből áll, ezen kívül van még két írásjel: a vessző és a pont, valamint szóköz azaz összesen 25 írásjel.

3. Az Alexandriai könyvtár, a Csillagtalan tenger kikötője

A regényben kétszer is említést tesznek róla, egyrészt, hogy mindig voltak gonosz emberek, akik Alexandriai könyvtár pusztulását is örömként élték volna meg, illetve hogy a Csillagtalan Tenger NEM egyenlő a könyvtárral. Azt, hogy e különbség miben is merül ki pontosan, spoilerekre való tekintettel megtartjuk magunknak. 😉

Na, de vissza az Alexandriai könyvtárhoz:
Krisztus előtt 331-ben Nagy Sándor alapította város Egyiptomban. Alexandria kegyesen magáról Nagy Sándorról kapta nevét – Alexandrosz. A makedón uralkodó létrehozta az akkori világ “univerzális könyvtárát”. Egy hatalmas nagy épületben gyűjtötték össze az iratokat, tekercseket szerte a világból. Nagy Sándor megparancsolta, hogy minden a kikötőben horgonyzó hajón található összes tekercset be kell szolgáltatniuk. Ezeket az ottani írnokok lemásolták, majd a másolatot visszaszolgáltatták. Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész görög drámaírók eredeti művei is bekerültek a könyvtárba. A szerzők csak a másolatot kapták vissza illetve a bünti pénzt, amiért nem az eredetit szolgáltatták vissza nekik. A könyvtár fénykorában mintegy 700 000 kötetet tudhatott magáénak, ami mai szemmel nézve is hihetetlen mennyiség.

Az azt körülvevő épületegyüttesben laktak a tudósok, csillagászok, írók, költők. Volt növény- és állatkert, melybe a világ minden sarkából hoztak ritka példányokat.
Ezenkívül a különlegessége, hogy nem csak tudományos és irodalmi műveket tároltak, hanem például a zsidó törvényeket is lefordították. Állítólag az első perzsa vallásalapító, Zarathusztra könyvei is szerepeltek a könyvtár leltárában.

A könyvtár mintegy 1000 évig állt fenn. Krisztus után 272 környékén másodszorra is leégett, ezzel véglegesen megsemmisülve.

Azonban tartja magát egy olyan verzió is, hogy a vég csak 300 év múlva 642-ben következett be, mikoris mohamedán hadseregek szállták meg Egyiptomot és hivatalosan kellett porrá rombolni a könyvtárat.
A legenda szerint a  könyvekkel hat hónapig fűtötték Alexandria fürdőit. 

Ha szeretnél még többet olvasni róla, katt ide.

Habár a könyvben kikötik, hogy az a hely NEM felel meg a régvolt Alexandriai könyvtárnak, a véges képzeletűek miatt szerintem tökéletes kiindulópont lehet. Vonatkozik ez arra, hogyan is nézhet ki a könyvtár, illetve milyen kulturális szerepet is tölt be a Csillagtalan Tenger annak lakói és látogatói életében.tumblr_e893a7786903becc4219294753ce7ec0_68564806_400

Ha te is kíváncsi vagy, milyen szereped lenne ebben a világban, töltsd ki a tesztünket

Ui.: Én gazda lettem, amit nehezen fogadok el, de ahogy csak csavarom (néhány válasznál bizony van több rám vonatkozó is) folyamat maradok a nyelvtelen méh. Kezdek hozzászokni. Kicsi szorgalmas szolga.

A könyvet a kiadó honlapján 25% kedvezménnyel lehet beszerezni!

 

sc3a1ra_bio

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s