Fülszöveg: Egy nagy szerelem története. Történet a bizalomról, bátorságról, fájdalomról, kétségekről, és az elengedés erejéről. Igaz történet. Jessica fiatal, nem szereti a bonyodalmakat, és sokat ígérő jövő vár rá. Amikor egyik este elmegy otthonról, nem sejti, hogy a nagy szerelmével fog találkozni. Nem sejti, hogy ez a találkozás az egész világképét meg fogja változtatni. És főleg azt nem sejti, hogy hamarosan élete legnehezebb döntése előtt fog állni… Történet egy olyan életről, amely derűlátás, remény és félelem között ingadozik. Nyitottan, őszintén és tág rálátással számol be a múlt eseményeiről, és közben nem egy tabutémát érint.

Megmondom őszintén, hogy a cím alapján én egy könnyed, romantikus történetre számítottam. Aztán az első pár oldal után rá kellett jönnöm, hogy ez a regény minden, csak nem könnyed. Egy nagyon komoly témát dolgoz fel, valós történet alapján, amit az írónő személyesen élt át. Én ezt legelőször nem tudtam, olvasás közben tudtam meg egy barátnőmtől, utána pedig teljesen másként tekintettem az egész műre. A könyvből készült filmet én még nem láttam, de a regény alapján szívesen megnézném azt, hogy mit tudtak kihozni belőle.

A borító egyszerű, letisztult, egy olyan pillanatot ragad ki a történetből, ahol elhangzik a könyv címe egy beszélgetés során. Tetszik a színvilága, véleményem szerint ízléses, habár a regény hangulatához annyira nem passzol, pont emiatt is vártam mást tőle.  A történet eredetileg német nyelven íródott, én pedig német származású írótól magyar fordításban szerintem még nem is olvastam semmit. Régóta tanulom a nyelvet, és szeretem eredeti formában bújni a könyveket. Habár a magyar fordítás szerintem színvonalas, mégis kíváncsi lennék Jessica Koch stílusára is. Talán, ha újra előveszem majd a regényt valamikor, elolvasom németül is.

Alapvetően a három főszereplő kapcsolatáról, barátságáról és problémáiról szól a regény. Jessica nekem egyáltalán nem volt szimpatikus, olvasás közben nem éreztem azt, hogy a lány kellő komolysággal kezelte volna a kialakult helyzetet, habár valószínűleg ez a korának és az élethelyzetének is betudható. Ő egy szerető családban nőtt fel, mindenféle látszatproblémával, különösebb konfliktusok nélkül.

Akkor döbben csak rá, hogy az ő gondjai nem is nagyok, amikor megismeri Dannyt. A srác először titkolózik előtte, aztán a kapcsolatuk előrehaladtával szépen lassan beavatja titkaiba Jessicát is. Nehéz gyerekkora volt, aminek következményét betegség formájában élete végéig hordozza. Az ő karaktere számomra rendkívül elgondolkodtató volt, hiszen annyi mindenen ment keresztül, mégis sajátos életfelfogásával próbálja meg feldolgozni az átélt sérelmeket. Ha első ránézésre kellene megítélni, akkor sokak számára csak egy beképzelt srác lenne, akit csak a sport (főként a kick-box), a modellkedés és saját maga érdekel.

A valóságban azonban ez egyáltalán nem igaz, a félig amerikai, félig német srácot az édesapja 11 éves kora óta bántalmazta, az édesanyja pedig szinte tudomást sem vett a létezéséről. Ennek a nehéz gyermekkornak egy súlyos hatását pedig élete végéig hordozza magában. Legjobb barátnőjét, Christinat pedig a testvéreként szereti, olyanok, mintha lelki társak lennének. Kívülállók számára nehéz megérteni a köztük lévő kapcsolatot, elsőre Jessica is féltékeny volt a lányra. Tinának is szörnyű gyerekkora volt, a fel nem dolgozott sérelmei a saját életére is kihatnak, nehezen túl túljutni rajta.

Belőlem a regény kettős érzelmet váltott ki. Egyrészről becsülöm az írónőt, amiért évekkel később papírra merte vetni fiatalkori történetét, kapcsolatát Dannyvel és Christinával, de mégsem éreztem teljesnek. Számomra néhány részlet túlságosan elnagyzolt volt, sokkal szívesebben olvastam volna még részletesebben a srác betegségéről vagy az elfojtott érzelmeiről. Kicsit sajnáltam, hogy Jessicának egyedül kellett az őt érő nehézségekkel megbirkóznia, vagy legalábbis a szüleivel erről nem is beszéltem, a legjobb barátnőjének sem árult el semmit.

A történetet azoknak ajánlom, akik szeretik a valós történet alapján íródott regényeket, és nem feltétlen várják a tipikus, romantikus „happy end” -et a legvégén.

Nagyon szépen köszönöm a recenziós példányt a Maxim Kiadónak!