Kiadó: Park
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 280
>>Rendeld meg itt!<<
A Brooklyn és a Nora Webster szerzőjétől
Írország, az 1990-es évek eleje.
Három nő – Dora Devereux, a lánya, Lily és az unokája, Helen – sokéves viszálykodás után törékeny békét köt. Helen imádott öccse, Declan ugyanis haldoklik, és a három nő a nagymama roskatag tengerparti házában találkozik vele meg két barátjával. Ez a különböző korú és különböző gondolkodású hat ember kénytelen meghallgatni és elviselni egymást.
„Kiskoromban, amikor feküdtem az ágyban, úgy hittem, hogy a Tuskar egy férfi, a blackwateri világítóhajó pedig egy nő, és mindketten jeleket küldenek egymásnak meg más világítótornyoknak, mintha nászidőszak lenne. A férfi energikus volt és erős, a nő gyengébb, de állhatatosabb, és néha már a sötétség beállta előtt világítani kezdett. És azt gondoltam, hívják egymást; nagyon megnyugtató volt, hogy a férfi erős, a nő pedig hűséges.”
1. A családdal összezárva létezés alapszituációja jelenleg sokunk számára lehet ismerős. Miért is ne olvassunk valami hasonló könyvet, aminek a középpontjában egymás megértése áll?
A blackwateri világítóhajó elsősorban karakterdráma, a cselekmény egyáltalán nem jelentős, viszont az emberi kapcsolatok feltérképezése annál inkább.
2. Erős női karakterek
A régi házban három nő, 3 különböző generációból van összezárva. Dora, Lily és Helen kapcsolata finoman szólva sem zökkenőmentes, és érdekes végignézni, hogyan kezelik a különböző konfliktusaikat egymással.
3. Az írói stílus
Colm Tóibín igazi realista, a stílusa kifejezetten egyszerű, ám rendkívüli módon olvasmányos, amit a fordítás is szépen átad. Ez az letisztultság azonban sokdimenziós lelki folyamatokat takar, amikre így szabadon tudunk fókuszálni.
4. Érzelmileg tönkretesz
Hé, ez simán lehet pozitívum. Már a görögök is a katarzist keresték. Néha másra sem vágyik az ember, mint hogy jól kibőgje magát egy könyvön, nem? Vagy csak én? Lehet, hogy csak én.
5. A helyszín
Írország vad tájai még akkor is megragadják az embert, ha csak a lelki szemeink előtt láthatjuk egy regényen keresztül, nem pedig élőben. Emellé társul a világítótorony, ami egyrészről fokozza a misztikumot, másrészről pedig egy átívelő metaforaként van jelen a könyvben.
Nos, ennyi lett volna a mi Top 5 indokunk, hogy miért is érdemes belevágni Colm Tóibín A blackwateri világítóhajó c. kötetébe. Ti olvastátok már? Írjátok meg nekünk Facebookon, vagy itt a kommentekben!