Extra tartalom · projekt · tematikus ajánló

Viszlát, komfortzóna! – Egymásnak ajánlottunk könyveket

A múlt hetet annak szenteltük, hogy kimozduljunk a komfortzónánkból. A projekthét kedvéért, egy-egy történettel bővítettük a látókörünket, azonban ezzel még nincs vége, a jövőben is mindenképp választunk majd tudatosan olyan könyveket, amik eltérnek a megszokott választásainktól. Én például biztos, hogy több szépirodalmat szeretnék olvasni, és erre kaptam is jó pár ajánlást a többiektől. 

Azt találtuk ki, hogy ha már Viszlát, komfortzóna!, akkor ajánljunk egymásnak könyveket. Mindenki, beírta a kis csoportunkban kommentként, hogy milyen műfaj esik kívül azon a bizonyos buborékon, a csapat többi tagja pedig ajánlott egy kedvencet az adott zsáneren belül. 

Horror

Emese és Linda is a horrort tartja a saját fekete bárányának, így Poppy ajánlotta nekik az egyik személyes kedvencét, amivel őt is beszippantotta a műfaj. 

Poppy: Én azt a horror könyvet ajánlanám mindenkinek, amivel én is beleszerettem a műfajba: Joe Hill – Szív alakú doboz. Belerángat egy sötét utazásba és nem enged el, feláll a szőr a hátadon, de nagyon jó érzés. Nekem legalábbis kb. vízválasztó élmény volt a könyv. Ha lightosabb horror, akkor Stephen King – Joyland, ami egy érdekes szellemtörténet, nem nagyon ijesztő, de egy kis ablak a horror mesterének munkásságára. 

Folytatva a King sort, Zhatria Az Intézetről érdeklődött:

Poppy: Az a legjobb könyv, amit az elmúlt egy évben olvastam, most valahogy nem jutott eszembe ajánlani, de tök jó, hogy felhoztad. Zseniálisan építi fel benne a feszültséget King, sosem tudhatod, mi lesz a következő lépés. Nagyon izgalmas és érdekes, kedveltem a szuperokos gyermekfigura főszereplőt és azt, ahogy ezt az egész Intézetet megalkotta King. Együtt izgulsz a szereplőkkel, hogy vajon meg tudnak-e szökni a titokzatos helyről, ami valami nagyobb jó érdekében van fenntartva, valamint végig benned motoszkál a kérdés, hogy mi is az az indok, hová lesznek a gyermekek, miután a kísérleteket elvégezték rajtuk. Nem ijesztőnek, inkább nyomasztónak mondanám a könyvet, amolyan tipikus King, aki belemászik az agyadba és nem a borzalmas és véres részletekkel fog téged az őrületbe kergetni, hanem magával a könyv pszichológiájával. Persze vannak benne azért véresebb részek is, és a vége kiverheti a biztosítékot, ha nem vagy rá felkészülve, de King zseniálisan jó abban, hogy fogalmad se legyen arról, hova fog jutni a történet, és arcon vágnak majd a meglepetések. Én mondjuk jobban ki vagyok képezve a hasonló történetekre, de szerintem egyébként ez emészthető olyanoknak is, akik kevésbé horror rajongók.

Thriller

Zhatria a horror mellett a thrillerekkel sincs olyan jóban, így ez ügyben kért ajánlást.

Bogi: A bárányok hallgatnak nagyon izgi nyomozós. Alapvetően krimi, de elég para a gyilkos személye, na meg Hannibal Lecter karaktere is, akitől a hideg kirázott, de mégis alig vártam, hogy a nyomozóval folytatott párbeszédeit olvashassam.

Sci-fi

Cersei számára a science fiction az az irodalmi műfaj, amelynek pusztán az említésével ki lehet kergetni a világból. Természetesen kapott pár ajánlást, amik talán nem űzik el egy másik bolygóra, sőt még az is megeshet, hogy megkedveltetik vele a műfajt.

Zhatria: A sci-fi nehéz téma, viszont ott is van lightos meg hard kategória. A lényeg, hogy ne a Metro 2033-al vágjunk bele. Szerintem kezdő kötetnek On Sai: Calderon vagy a Szivárgó sötétség kötetei tökéletesek. Vagy ott van akár a Holdbéli krónikák is Marissa Meyertől, ami keveredik a fantasy, cyberpunk, sci-fi elemekkel. Plusz ugye retellingek, amit ki ne szeretne?

Bogi: Egy kicsit régebbi könyv, és nem igazán ismert, pedig film is készült belőle, de Orson Scott Cardtól a Végjáték tökéletes kezdetnek, mert hihetetlenül érdekes témákat vet fel. Mur Lafferty-től a Hat ébredés erősen krimi is, de az űrben játszódik egy űrhajón, ahol gyilkosságok után nyomoznak. És az én nagy-nagy kedvencem a Vörös lázadás sorozat Pierce Browntól, tiszta Éhezők viadala az első rész, és ez csak fokozódik!

Magyar kortárs szépirodalom

Számomra a legnagyobb kihívást mindig a magyar kortárs szépirodalmi művek jelentik. Annyira deresszív a legtöbb, hogy csak minimális mennyiségben tudom elviselni, és évente általában csak egy-két könyvet választok ebből a kategóriából.

Zhatria: Szerintem a kortárssal legtöbbször az a gond, hogy eret felvágós. Ami instant depressziót generál, ezt pedig sokan nem viselik túl jól. Szóval fontos, hogy itt is olyan irányba próbálkozzunk, ami kicsit “vidámabb” vagy az általad kedvelt tematikával keveredik. Például, ha szereted a disztópiákat, akkor Mécs Anna: Kapcsolati hiba jó kezdés. Novellás kötet, így ha nem is jönne be, nem kell végig olvasni, vagy random válogathatsz közöttük tetszés szerint.
Kortárs irodalomnál pedig vannak nagyon izgi történetek, nekem örök kedvencem Janne Tellertől a Semmi. Jó, igen, kicsit sokkoló, de ez egy olyan könyv, ami örökre veled marad, és nem hiába kötelező a dánoknál. 

Igaz történetek, önéletrajzok

Többen is említettük, hogy igazi komfortzónán kívüli műfajok közé tartozik számunkra a memoár, az önéletrajz, és az igaz történetek is. Lindának viszont nagy kedvence, így kaptunk tőle pár ajánlást a legjobbakból. 

Linda: Rajongok az igaz történetekért, noha igazat kell adnom abban, hogy általában nehéz sorsokból születnek. Szerintem tetszene nektek a Lány hét névvel, ami egy elképesztően erős nő története, aki a halállal dacolva próbálta elérni a jobb életet, és a biztos jövőt. A Csodálatos fiú pedig egy drogfüggő fiú édesapjának elbeszélése, amiből részletesen megismerhetjük, hogy milyen is az élet egy függő mellett.

Szeretem az igaz történeteket, mert valahogy azért mindig kisül belőlük valami pozitív, s talán az ember még könnyebben tud azonosulni a szereplőkkel is, akik valós hús-vér emberek.

Önéletrajzi köteteknél nem mindegy, hogy milyen hatásra vágyunk: szórakozni szeretnénk, motiválódni, vagy esetleg egyszerűen megismerni valamelyik híresség személyesebb oldalát. Bennem mindig van ezeknél a könyveknél egy kérdőjel: oké, ő ezt most megírta, de nyilván olyan őszinteséggel, amit még megengedhetőnek gondolt, vagy esetleg a nagyobb eladás érdekében még kicsit ferdít, túloz is valaki. Alapjáraton imádom az önéletrajzi könyveket, de mindig hozzáteszem magamnak az összképhez, hogy “amennyiben tényleg így volt.”

Szórakozásnak ajánlom Holly Madison: Lenn a nyúl üregében, A Beyonce-titok, Tom Hanks szerint a világ.
Motiválónak: Michelle Obama memoárját, Andre Agassi: Openjét, és a Disney vezérigazgató könyvét: Hullámvasút egy életen át. Ami pedig nagyon tetszett, de szomorú, az a Marilyn Monroe: A rivaldafény árnyékában.

Képregények

Bogi számára az önéletrajzokon kívül a képregények is komfortzónán kívül helyezkednek el. Még jó, hogy többen is rajongunk értük a csoportban.

Zhatria: Önéletrajzi és képregény, ami  nem más mint Marjane Satrapitól a Persepolis. A könyv a szerző memorája. Marjain iráni liberális neveltetésű lány, aki francia iskolába jár, gazdagok a szülei. Majd beüt a felkelés, és egy radikális vallás alapú rezsim veszi át az uralmat, ezért szülei kiküldik őt Bécsbe, mivel a lány túl szabad szellem, és veszélybe kerül. Bécsben viszont túl “konzervatívnak” bizonyul, az ottani hippi fiatalok számára. Önmagunk megtalálásáról is szól a képregény, arról, hogy milyen nehéz két értékrendnek megfelelni, mikor mindenhonnan kilógsz. Ezenkívül az iráni történelemmel is megismertet, ami nekem például teljesen kimaradt a töri órákon. Nagyon izgalmas, főleg úgy, hogy nem tanárok, hanem egy ott élő ember meséli el a történéseket. A képregény pedig még pluszt hozzáad, hiszen maga az író illusztrálta, és jól visszaadja a történetek hangulatát. Én még nem találkoztam olyannal, akinek ne tetszett volna 🙂

Linda: Én a Blankets-Takarókat ajánlom. Csodaszép felnövéstörténet, tele mélyebbnél mélyebb rétegekkel, mint testvéri szeretet, első szerelem, a vallás hatása a személyiségre, és még hosszasan sorolhatnám. Fantasztikus történet, az illusztrációk pedig önmagukban is magukért beszélnek. A másik pedig a Harleen, amit Zsebi javaslatára olvastam el, és imádtam. Igazi mélylélektani történet arról, hogy egy okos, ám önbizalomhiányos nő hogyan bukdácsol az életben, míg egy “őrült” szerelem végleg megindítja a lejtőn, és a rettegett Harley Quinn lesz belőle.

Történelmi romantikus

Poppy számára a történelmi romantikus lóg ki a műfajok sorából, így kapva az alkalmon Linda és Bogi ajánlott is számára kategóriába illőt. 

Linda: Ha még nem olvastál tőle, szívből ajánlom Ken Follett könyveit. Az egyik legzseniálisabb író a zsánerben. A romantika nem fő vonal, vagyis nem a “nyálas” formában. A történelmi háttér mindig nagyon izgalmas, és kellőképpen adagolja a baljós, félelmetes elemeket. A Katedrális, és az Évszázad trilógia különösen nagy kedvenceim, szerintem azokat díjaznád. Az első a középkorban játszódik, annak minden sötétségével és barbárságával együtt. A trilógia pedig a 2. világháború emberi oldalát mutatja meg, a személyes tragédiákat. Lebilincselők.

Bogi: Fábián Jankától A könyvárus lány szerintem nagyon szuper. Aranyos és megható történet, ami az ‘56-os forradalom idején játszódik, valamint az azt követő hidegháborús években. Julcsi a főszereplője, akit gyakorlatilag látunk felnőni ez idő alatt.

Romantikus, erotikus 

Az ajánlókból már láthattátok, hogy Linda nagyon választékosan olvas, többféle műfajban is jártas, azonban az erotikus, romantikus könyvek nem tartoznak a komfortzónájába. 

Zhatria: Manapság, amikor romantikus könyveket emlegetünk, a legtöbb embernek a tini drámázós vagy a “mami pornóként” emlegetett könyvek jutnak eszükbe. Pedig ott vannak például Jane Austen könyvei vagy Emily Bronte halhatatlan szereplői. Nekem nagy kedvencem Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején gyönyörű története. De nem kell ilyen messze mennünk Nicolas Barreau: A nő mosolya vagy Sally Rooney: Normális emberek, Joanne Harris: Csokoládé is remek romantikus könyvek. Persze az elején említett könyvekkel sincs baj, sőt én kifejezetten szoktam szeretni őket, ha valami könnyedre vágyom. De fontos, hogy mielőtt elítéljük a “romantikus” kategóriát, tudjuk mennyi minden lehetőség is van benne.

Zsebi: Egyetértek Zhatriával, Nicholas Barreau: A nő mosolya volt az egyik első, ami eszembe jutott a romantikus könyvek esetében. Kicsit filmszerű, nagyon cuki és rózsaszín, de közben pedig hétköznapi és képes elvarázsolni. A másik ajánlásom pedig a Normális emberek lett volna nekem is, mert a címe igazából mindent elárul. Két, teljesen normális fiatal fejlődéstörténete és kapcsolata bontakozik ki az olvasó szeme előtt. Hétköznapi, egyszerű, de közben mégsem. Pont mint a való életben.
Illetve még nagy kedvencem Tarryn Fisher: Kihasznált alkalom-trilógiája. Nagyon szépen bemutatja a szerelem árnyoldalait, közben szórakoztató, vicces, kissé földtől elrugaszkodott és kegyetlen. A szereplők egymaguk elvinnék a sztorit a hátukon.

Bízunk benne, hogy sikerült pár olyan könyvet ajánlanunk, amely felkeltette a figyelmeteket, és hogy meghoztuk a kedveteket a komfortzónán kívül olvasáshoz.


zsebi_bio_2019

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s