Márciusban is sokat olvastak csapatunk tagjai, így volt bőven választék abból a szempontból, hogy új kedvencek kerüljenek ki közülük. Ha kedvet kaptok, írjátok meg ti is nekünk, hogy az előző hónapban mely könyvek kerültek legjobban közel hozzátok. 🙂

Zhatria: Gyűrűk ura, végre neki gyürkőztem ennek a monumentális műnek, mely az általam beszerzett kiadásban röpke 1500 oldal. A filmeket mindig is imádtam, és még mindig nagyszerűnek tartom, viszont a könyveket is nagyon érdemes elolvasni, nem csak rajongóknak. Rengeteg mindent hagytak ki a filmekből, nagyobb és kisebb mozzanatok egyaránt, amik sokat hozzátesznek a világhoz, megmagyarázzák a bennünk maradt kérdőjeleket. Mindig azt hallottam, hogy nagyon nehéz mű, aminek nehéz a nyelvezete. De ezt cáfolnom kell, könnyen csúszik és olvasmányos! Szóval senkit ne riasszon el a méret vagy a regényről terjengő pletykák! Olvasásra fel!

Bogi: Akhilleusz dala: Egyszerre volt megható romantikus történet és izgalmas történelmi regény. Az írónő újszerűen festette meg Akhilleusz karakterét, nagyon merészen írta újra a történetet. Az atmoszférája egyedi és izgalmas, élvezet elveszni benne.

Liliane: A Samhein ​aratása volt a márciusi kedvencem, mert nagyon szerettem a hangulatát, a szerző kreatív ötleteit és a sötét világképét. Nem elég, hogy van egy lerombolt birodalmunk, a Tanács egy-két tagja, aki irányítja azt a maradék megmaradt kis területet, még politikai csatározásokat is vív a hatalomért. Eközben a gyerekek küzdenek az életükért Halloween földjén, Rocavarancoliában. Igaz, hogy október végén lenne a legjobb olvasni, de egy kis borzongás még tavasszal is jöhet, nem igaz?

Dorka: Kylie Scott: Trust – Bizalom. Nagyon szerettem Kylie Scott újdonságát, amely leginkább a karakterábrázolásával ragadott magával. Nagyon ritkán érzem azt, hogy egy young adult történetben korhű karakterekkel találkozok, de itt abszolút el tudtam képzelni, hogy a szereplőink a való életben is megállnák a helyüket. Nem voltak tökéletesek, 17 évesen nem rendelkeztek egy 30 éves tapasztalatával, követtek el hibákat bőven, de annyira emberiek voltak.

Vanda: Marie Pavlenko: Én vagyok a napod – A márciusi mezőny elég erős volt, de végül erre esett a választásom. Életszagú, tökéletesen hihető történet egy átlagos lányról, aki épp az utolsó évét tölti a gimnáziumban. De ez az év sok meglepetést tartogat nem csak neki, hanem nekünk olvasóknak is. Nem erőltetett, humoros, néha mégis szívszaggató történet. Sokszor magamra ismertem benne, lehet emiatt is tetszett ennyire.

Fanni: Dot Hutchison Pillangók kertje című pszichothrillerét még március elején olvastam, de ez vált számomra a hónap kedvencévé. Nem sűrűn szoktam ilyen műfajú regényeket olvasni, de ez nagyon megfogott. Morbid és beteges a maga módján, mégis úgy van felépítve, hogy ne tudd letenni, mert mindig tudni akarod a folytatást. Nagyon rövid idő alatt elolvastam, amit viszont egy kicsit sajnálok, mert tényleg rendkívül kidolgozott világba csöppenünk, sajnáltam, amikor a végére értem. Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki nem riad vissza a műfajtól!

Uszáma: márciusban több olyan könyvet is olvastam, melyek elnyerték a tetszésem. Ezek közül most egyet szeretnék kiemelni, mégpedig Mészöly Ágnes Fekete nyár című könyvét. Egy tinédzser lencséjén keresztül vizsgálhatjuk a világot, csupa olyan témákat érintve, melyek a mindennapi élet velejárói. Éppen ezért könnyen tud vele bárki azonosulni, az átadni kívánt értékrendje nem szájbarágós, azonban tanulságos. A halál témája, ami kiemelkedik a többi közül, igencsak szépen, egyedi módon jelenik meg benne. Ajánlom hát mindenki számára!