A mai nappal hivatalosan is elkezdődött a 92. Ünnepi Könyvhét. A könyvmolyok végre ismét együtt hömpölyöghetnek a tömeggel a Vörösmarty téren a standok között, gyönyörködve és válogatva több, mint 150 könyvműhely kínálatából. Szemezgettünk kicsit az Európa Kiadó könyvheti újdonságaiból, csapjatok le rájuk a helyszínen, vagy akár online.
STEPHEN KING – AZ ÍRÁSRÓL
A Mester egyik legnépszerűbb, legkeresettebb könyve újra kiadásra került a rajongók legnagyobb örömére, hiszen hosszú évekig szinte beszerezhetetlen volt. Ha ti is szeretnétek a polcotokon tudni, akkor itt a remek alkalom.
FÜLSZÖVEG: 1999-ben bejárta a világsajtót a hír: Stephen Kinget elütötte egy kisteherautó, s a népszerű író súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Szerencsére – és az olvasók nagy örömére – King felépült. Lábadozása idején írta meg, pontosabban fejezte be az 1997-ben elkezdett, majd félretett művét, Az írásról-t. King ezúttal nem borzongatni akarja kedves és hűséges olvasóit, hanem elmeséli, hogyan vált íróvá, és bevezeti őket a szakma rejtelmeibe. A tőle megszokott lendületes stílusban, humorral átszőve beszél finoman szólva is hányatott gyerekkoráról – hogyan vándoroltak városról városra, mennyit küszködött az édesanyja, hogy fenntartsa a családot, gyerekkori csínyekről –, kezdeti nehézségeiről, amikor rendre visszautasították az írásait, alkoholproblémáiról, majd a Carrie jelentette áttörésről 1974-ben. S innentől kezdve egyenesen ívelt felfelé a karrierje, mely mind a mai napig töretlen. Beavatja olvasóit műhelytitkaiba, és hol világirodalmi, hol saját elbeszéléséből vett példákon keresztül szemlélteti, hogyan zajlik nála az alkotás folyamata – az első, nyers változattól a végső formába öntött műig. Mindeközben arra is szakít időt, hogy írásra buzdítsa arra hajlamos olvasóit, ellátva őket jó tanácsokkal. Stephen King rajongói – új oldaláról ismerve meg kedvenc írójukat – ezúttal bepillantást nyerhetnek abba, hogyan is készülnek az általuk olyannyira kedvelt, izgalmas, annyi kellemes-borzongató percet szerző művek, de a kötet rendkívül szórakoztató lehet bárkinek, akit érdekel, hogyan születnek a sikerkönyvek.
MARGHERITA G. SARFATTI – MUSSOLINI ÉLETE
Az olasz diktátor életrajza nem először jelenik meg kis hazánkban, most új köntösben, kis extrával kerül újra a könyvesboltokba.
FÜLSZÖVEG: Margherita Grassini Sarfatti 1924-ben írt, magyarul 1927-ben, Kosztolányi Dezső fordításában megjelent Mussolini élete című, esszéisztikus biográfiája a szocialista szolidaritás eszményét fasiszta diktatúrára felcserélő, később Hitler-barát népvezér útját kívánja bemutatni születésétől a hatalom megragadásáig – egyoldalú, szimpátiát keltő és egyértelműen propagandisztikus célokkal. Az életrajz – s Kosztolányinak a fordítása által ebben való részvétele – majd egy évszázaddal később is rossz érzést keltő, ugyanakkor a mára nézve nagyon is tanulságos kordokumentum. A kiadó az újramegjelentetéssel éppen ezekre a tanulságokra kíván rámutatni! Az Európa Könyvkiadó gondozásában most újra napvilágot látó életrajzhoz Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész írt kísérőtanulmányt, a fordítás és az első kiadás körülményeit alaposan körüljárva – egy korában soha nem publikált, 1927-es Kosztolányi-levelet is magában foglalva.
ADY ENDRE – VÍZIÓ A LÁPON
Ady az a magyar költő, akiből nekem soha nem elég. Egyszerűen szerelmes vagyok a költészetébe, a stílusába, a verseibe. Csodás válogatás jön most újdonságként, igazi éke lehet a rajongók gyűjteményének.
FÜLSZÖVEG: Kultúrországban az emberek nem énekelnek folyton a hazáról, s a haza igen boldog”, írta Ady Endre egyik újságcikkében. Versei azonban szinte másról sem szólnak, mint arról, hogy milyen állapotok uralkodnak az országban. Költészete a magyar viszonyok kultúrakritikája. Bármiről írt, politikáról, szerelemről, hitről, halálról, minden sorát a fájdalom, felháborodás, keserűség, undor és a változtatás elemi vágya hatja át. A halála óta eltelt évszázadban mindaz, amit olyan éles szemmel bírált, eleven probléma maradt, Ady költészete semmit sem veszített frissességéből. Ehhez persze tisztánlátása mellett az a kivételes nyelvi erő, képzeletének az a szabadsága is kellett, amellyel a magyar ugar, a Hortobágy poétája, az eltévedt lovas és a többi metaforáját megalkotta. Megvesztegethetetlen kritikai magatartásában, kíméletlen ítéletében van valami reménykeltő: ha nem bízott volna a változásban, aligha vesztegeti rá az idejét, hogy nyugtalanító vízióvá formálja a hazai lápvilág valóságát.
CHRISTOPHER ANDREW – TITKOS VILÁG
Roppant érdekesnek ígérkező kötetek a hírszerzés három évezredéről, kialakulásáról, evolúciójáról és napjainkra gyakorolt hatásáról.
FÜLSZÖVEG: „Minél messzebbre tekintesz vissza – írta Winston Churchill –, annál távolabbra látsz előre.” Maximája az egyik kulcsa a huszonegyedik századi terrorelhárítás megértésének. Egy igen hosszú távú perspektíva nagyobb rálátást nyújt a tömegpusztító fegyverek jövőbeli, terroristák általi felhasználására, mint a szeptember 11-e utáni, technikailag nem túl fejlett terrortámadások rövid távú tapasztalata. (…)
Bár a jó hírszerzés csökkenti a meglepetést, meggátolni nem tudja azt. Néha még a legjobb stratégiai hírszerzés is csak úgy enged bepillantást a jövőbe, ahogy az Szent Pálnak adatott meg a menny kapcsán – tükör által homályosan. A múlt tapasztalatai alapján a hírszerzési elemzőket éppoly rendszeresen meg fogja lepni a nemzetközi viszonyok alakulása a huszonegyedik században, ahogy az elődeikkel is történt a huszadikban. 1914 augusztusában senki nem jósolhatta meg, hogy a háború során Oroszország Európa legautoritáriusabb monarchiájából átmegy a világ legforradalmibb rezsimjébe. A nácizmus háborúk közötti győzelme ugyanolyan megjósolhatatlan volt, mint a bolsevizmus diadala a háborús időkben. Amikor a német weimari köztársaságba akkreditált korábbi brit nagykövet, Lord D’Abernon 1929-ben publikálta kétkötetes memoárját, mindössze egyetlen utalást tett Hitlerre, azt is egy lábjegyzetben, ahol megemlíti, hogy 1924-ben hat hónapot töltött börtönben, „azután pedig a feledés homályába veszett”. Milyen hírrel tértek vissza Mózes kémei az ígéret földjéről? Miért hittek inkább a jósoknak a római hadvezérek csata előtt, mint a felderítőiknek? Mekkora szerepe volt az iszlám térnyerésében Mohamed kémhálózatának? Valóban több spion tartózkodott az 1815-ös bécsi kongresszuson, mint uralkodó és diploma? Mekkora információs hálózat szükséges egy egész társadalom megfigyeléséhez – az ősi Indiában, a 19–20. századi Oroszországban, vagy napjaink Kínájában? Christopher Andrew brit történészprofesszor képekkel illusztrált és szakirodalmi utalásokban gazdag, három évezred globális hírszerzésének történetét elbeszélő, egyedülálló könyve – „a hírszerzés bibliája” – nemcsak a fenti kérdésekre ad választ, de a kémkedés olykor a történelem menetét megváltoztató hatásairól és napjainkban is időszerű jelentőségéről is sokat elárul.
JOHN RODDEN – GEORGE ORWELL – LEGENDA ÉS ÖRÖKSÉG
Számomra ez a kötet csücsül a legjobban várt megjelenések trónján. Óriási Orwell rajongó vagyok, egyértelmű, hogy nem hagyom ki ezt a szuper lehetőséget.
FÜLSZÖVEG: George Orwell az egyik legnagyobb hatású író, aki valaha élt, állítja John Rodden könyve. Rodden szerint a mára klasszikusnak számító művek írója ugyan nem volt nemzedékének vezető regényírója, mégis felmérhetetlen a korára és különösen az utókorra tett hatása. Művei egyszerre váltak a művészetek, a tudományok és az egyetemi kutatások, a technológia, valamint a populáris kultúra szerves részeivé. Egyetlen másik író sem váltott ki ekkora vitát, és nem járult hozzá ennyi szóval és kifejezéssel a kulturális lexikonunkhoz, a „Nagy Testvér”-től kezdve a „duplagondol”-on át a „gondolatbűn”-ig és az „újbeszél”-ig. Rodden szerint Orwell művei hiába rendkívül népszerűek a mai napig, az író körül megannyi legenda kering, elmosódottá téve az alakját. A kiváló Orwell- kutató monográfiájában új megvilágításba helyezi az Állatfarm és az 1984 szerzőjét. Könyve bemutatja, hogy lett Eric Arthur Blair, az egykori indai rendőrtiszt előbb publicista, majd az Orwell álnevet választó író, és később hogyan árnyékolta be őt az az emberiség alternatív jövőjének rémálomszerű látomásaihoz kapcsolódó fantomszerű alak, amit lépten-nyomon megidéznek a különböző médiumokban, és akit Rodden csak „Orwellnek” nevez. Rodden a gyarmatokat és a háborút is megjárt életpálya feldolgozásával előbb Orwell főbb irodalmi lépéseit és eredményeit veszi sorra, majd legendáját és „örökségét” vizsgálja az angol irodalomtól a kiberháborún az „álhírekig” mindent áttekintve, míg a zárófejezetekben a mai napig tartó és a jelenkor égető kérdéseit is érintő hatásáról értekezik. A George Orwell: Legenda és örökség úttörő munka, amely egy szárnyait próbálgató író döbbenetes legendává válásának útját mutatja be.
CSISZÁR GÁBOR – NE USZÍTSATOK LEVELEZÉSRE!
Faludy György eddig feldolgozatlan levelezéséből készült most válogatás Csiszár Gábor szerkesztésében.
FÜLSZÖVEG: Kötetünk válogatás Faludy György eddig feldolgozatlan levelezéséből: a kézirattárakból és magántulajdonból összegyűjtött levelek nagyobb része Faludy írása, de közlünk hozzá írottakat is. Az írásokból kirajzolódik a költő irodalmi és baráti kapcsolatrendszere.
A Faludy-levelek terjedelme és témája rendkívül változatos, ám egyvalami közös bennük: az írójuk mesélő- és anekdotázókedve. Történetek és panaszok sorjáznak családtagokról, kortárs írókról, emigránsokról és politikusokról. A magánéleti események, életrajzi kalandok mellett persze az irodalom is teret kap: az új alkotásokról vagy az olvasmányokról szóló beszámolók adják az írások másik visszatérő témáját. Mindezt útleírások és eszmefuttatások színezik, például az élet értelméről és civilizációnk pusztulásáról. „Az ember a legokosabban teszi, ha szűk baráti kört gyűjt lassan maga köré, két-három vagy négy embert, akikben megbízhat és akikkel megosztja a gondolatait és akiket falnak használ a külvilág ellen, ahogy az ember maga is fal az ő számukra a világ ocsmányságainak izolálására. Ez a legtöbb, amit az ember tehet, és ezen túl van sok minden vigasztaló: a természet szépsége – amelyet még nem tudtak egészen tönkretenni, bár a legjobb úton haladunk feléje – és könyvek, festmények meg zene, olykor még színház is.”
BARNA IMRE – KÉRDEZD MEG TŐLE
FÜLSZÖVEG: „Nem tudta, mire készülök. Egy ideig terveztem ugyan, hogy előbb-utóbb elmondom (vagy inkább bevallom?) majd neki, mert hát hogy venné már az ki magát, ha véletlenül tudná meg, de csak célozgatni mertem, halogattam a dolgot. Féltem, hogy tiltakozna, én meg persze megmakacsolnám magam, és ezzel újabb árulást követnék el. Holott ha már egyszer muszáj kijátszanom őt – gondoltam egyre határozottabban –, a kettőnk kibeszéletlen viszonyát is rendezve így mintegy az utolsó pillanatban, még mielőtt meghalna, akkor ez az egy árulás is elegendő. Ha ugyan árulás megbékélnem vele. Nekem nem az. Így aztán lassan letettem a színvallásról. És nem is tudta meg végül, sem azt, hogy tehát könyvet írok róla, sem pedig azt, hogy miért olyan fontos ez. Meg a többi, ami kiderült még. De hát nem róla van szó persze (és pláne nem rólam vagy rólunk), hanem egy történetről. Azt kell megírnom valahogy. A Barabás nevű elbeszélő történetét.” Talányos és rendhagyó történet ez. Barabás (az atya fia) útja Szibériától Szentendréig, majd Budapesttől Moszkváig, születés és halál, orosz, magyar és zsidó sors között vesz hihetetlennek látszó kanyarokat aknamezőkön innen és túl, oda és vissza. A történetek azonban – az ilyenek is – ismétlődni szoktak. És akkor tehát, a talányaik ellenére, tanulságuk is van talán.
Mindenkinek szuper élményeket kívánunk a könyvünnepre, gazdagodjatok remek könyvekkel, dedikálásokkal és új ismeretségekkel! ❤
“Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember –
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.”
(Babits Mihály)
Prológus - Egy jó könyvhöz. 