Miután 2020-ban a járványnak köszönhetően nem szervezték meg a könyvhetet – összetörve ezzel megannyi olvasó szívét – végre valahára idén megrendezésre került ez a csodás esemény. Természetesen mi sem hagyhattuk ki, hogy ellátogassunk a Vörösmarty térre, ahol magyarországi kiadók sorakoztatták fel kínálatukat. Ha esetleg lemaradtál volna a négy napos rendezvényről, ebben a cikkben megtudhatod, milyen is volt a 92. Ünnepi Könyvhét.
Mielőtt belevágnánk, tegyünk egy kis történelmi kitekintést! A könyvhét nem összekeverendő a könyvfesztivállal, ugyanis ez két különálló esemény. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a fővárosban koncentrálódik, míg a könyvhetet országszerte ünneplik. Több városban is szerveznek előadásokat és dedikálásokat, de a székhelye ennek az eseménynek is Budapest, ezért érdemes kiruccani a Vörösmarty térre. A könyvhét ötletével Supka Géza állt elő 1927-ben, aki a Literatura folyóirat szerkesztőjeként ismert. Az MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) elfogadta a javaslatot, így került sor az első rendezvényre 1929-ben.
“Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”
Jómagam életemben először vettem részt a programsorozaton, amit hagyományosan nyáron tartanak meg, de a pandémia miatt kénytelenek voltak elcsúsztatni a dátumot szeptember 2. és 5. közé. Én péntek este jelentem meg a helyszínen, és kitéve a lábamat az 1-es metró aluljárójából varázslatos látkép tárult szemem elé. Az első dolog, amit megláttam, a színpad volt, ahol érdekfeszítő beszélgetéseket hallgathatott meg a közönség, könyvbemutatókkal, interjúkkal, koncertekkel színesítve a programot.

Ezután körbenézve rengeteg könyves standot pillantottam meg. Az összes általam ismert és kedvelt kiadó jelen volt, válogathattam a tengernyi könyv között, kihasználva számos akciót. A 21. Század Kiadónál például minden könyvre 25% kedvezmény volt érvényes, két kötet vásárlása esetén pedig egy jópofa vászontáskával is megajándékozták a vevőt. (Ennek e lehetőségnek én nem tudtam ellenállni :D) Ennyi könyvet és irodalmi terméket még sosem láttam egy helyen. A táskáktól kezdve, a bögréken át, a poháralátétékig mindenféle szuvenír és dekoráció váltotta valóra a könyvmolyok álmait.


És a hab a tortán… a dedikálások! Magyar szerzők tömkelege lepi el a városközpontot e jeles ünnep alkalmából, hogy találkozhassanak olvasóikkal. Ez mind az íróknak, mind a könyvek szerelmeseinek hatalmas élmény. Egészen különleges egy kupacban látni kedvenc köteteink szerzőit, akik pár kedves szót is váltanak a hozzájuk érkező látogatókkal. Én pénteken Szűcs Péter dedikálásán vettem részt, aki a frissen megjelent Dharma című regény szerzője. Augusztusi hónapom abszolút kedvencét már egy aláírással és egy kedves üzenettel gazdagabban helyezhettem a polcomra, arról nem is beszélve, hogy szemtől szembe állhattam az általam nagyra becsült alkotóval.

Remélem, sikerült átadnom a hangulatot és meghoznom a kedveteket az eseményhez. Jövőre biztosan ott leszek megint, mert ha valahol otthon tudom érezni magam, az ez a hely. Bízom benne, hogy akiknek sikerült eljutnia a Vörösmarty térre, annak is hasonló élményt nyújtott a rendezvény. Egy év múlva találkozunk!
