Extra tartalom · Galaktika · könyvajánló · projekt · prológus · tematikus ajánló

Európai körutazás a Galaktika Kiadóval

Évek óta szívem csücske a kortárs irodalom, különösen szeretek a hazai kedvenceim mellett más nemzetek íróinak tollából is olvasni. Mindig izgalmas kalandok ezek, hiszen minden ország lakói magukban hordozzák a történelmüket és a rájuk jellemző jellegzetességeket, amitől igazán esszenciálisak lesznek a könyvek is. A Galaktika Kiadó szépirodalmi könyvei széles és színes skálán kínálnak olvasnivalót, többek között számos Európai Unió Irodalmi Díjat nyert regényt is. Tartsatok velem egy kis irodalmi utazásra, mutatom is a kedvenceimet.

SZLOVÉNIA

Nataša Kramberger – Szeder-égbolt

Jana, az egyetemista, vidéki szlovén lány Amszterdamban egy kisfiú bébiszittereként tartja fenn magát. A nagy európai áramszünet idején ellopják a kerékpárját, és ezzel veszélybe kerül feketén vállalt állása is.

A lány jelen élményei és múltbeli emlékei keverednek a többi szereplőével, a hősök sorsa egymásba fonódik, eggyé olvad és szétválik, mint a hullámok a folyóban. A történések különböző formákban, különböző jelentésszinteken körbeérnek, majd visszatérnek újra és újra. A részletek ilyen montázsával varázslatos kozmosz tárul elénk. Mintha egy kaleidoszkópon keresztül tekintenénk a regény szövetébe.

Az amszterdami csatornákon túl legendák övezte távoli folyók világa kel életre a könyv lapjain, a folyamistenként tisztelt szent hal, ugyanúgy, mint a szlovén vidék, ahol a szederbokor tüskés ágai tartják az eget.

Nataša Kramberger szlovén írónő Szeder-égbolt című regénye 2010-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Natasa Kramberger Szeder-égbolt

 Miha Mazzini- Kitörölve

Zala, egyedülálló kismamaként, egészséges gyermeknek ad életet egy ljubljanai kórházban. Minden jól megy, csak egy aprócska probléma jelentkezik a számítógépes rendszerben: nincs meg a nő fájlja. Szoftverhiba, valószínűleg semmi komoly.
Néhány napon belül azonban a bürokrácia groteszk útvesztőjében találja magát, ami azt állítja: nincs társadalombiztosítása, állandó lakcíme, a személyi igazolványa érvénytelen. Hivatalosan sem ő, sem újszülöttje nem létezik. Tehát a gyermeke árva, az árvákat pedig örökbe adják.
Zala minden követ megmozgat, hogy megoldást találjon ebben az egyre reménytelenebb helyzetben, miközben feltárulnak az ekkori szlovén társadalmi rendszer embertelen anomáliái.
A kafkai hangulatú regény annak a 25 671 állampolgárnak állít emléket, akiket 1992. február 26-án a Szlovén Köztársaság Belügyminisztériuma kitörölt a nyilvántartásból. Olyan embereket, akik Szlovénián kívül születtek a volt Jugoszlávia tagállamaiban, ám egész életükben itt éltek. Többségük azóta sem tudta visszanyerni jogi státuszát.
A könyvből 2018-ban nagy sikerű film is készült a szerző rendezésében.
Miha Mazzini Kitörölve

LITVÁNIA

Daina Opolskaite – Napok piramisai

A sötétség mélyén járunk, az éjszaka sötétjében, ahol a lélek csak pislákol. Az idő túl gyorsan pereg, nem engedelmeskedik nekünk. Mit tehetünk? Tükörbe nézhetünk, könyörtelen önreflexiót gyakorolhatunk, és akkor van esély meglátni a fényt, a csodát. Illatok, hangok, érzések, érintések, pillantások, hangulatok jönnek közel ilyenkor, a lét alapvető érzékisége, és annak megtapasztalása, hogy minden egy rendezett láncba illeszkedik. A teljes élet tudata, amikor épp nincs „létgödör”, örvény, ami beszippant, a szabadság felfoghatatlan érzése, fiatalság, öröm, mert az idő lehet olyan is, mint a víz, mindent elmos, a múlt démonait is, a sötétséget is, a fonalként szakadozó pillanatokat pedig összeragasztja. De az is lehet, hogy az idő egy nagy mester, aki a másodpercekből, a percekből és órákból óriási épületeket tervez, ezek „a napok valódi piramisai”, amelyeknek egyszer valaki lerakta az alapjait. Mi gigantikus épületeket építünk rájuk, és a vastag falak között élünk egész életünkben…

Daina Opolskaite Napok piramisaiLENGYELORSZÁG

Anna Onichimowska – Középen

Érdekes és groteszk, néha ellenállhatatlanul vicces olvasmány az emberekről és egymáshoz fűződő kapcsolataikról, valamint az embereket körülvevő tárgyakról, melyek bezavarhatnak a kapcsolatok megszokott menetébe – egy bajusz, egy gomb, egy cigaretta,  egy repülő szőnyeg, láthatatlan elefántok, vagy éppen egy nagy sütőtök.

A pontos, tömör, jól felépített történetekben csupán vékony határ választja el egymástól a „normális”-t a misztikustól vagy furcsától. E két véglet között „középen” egyensúlyozva Anna Onichimowska sajátos módon látja és láttatja a sokszor félelemmel, bizonytalansággal és varázslattal teli emberi sorsokat.

onichimovskaanna 2 Középen

CSEHORSZÁG

Petra Hulova – Apatolvaj

Szülei válása után a tízéves Miki gyűlöli a váltott elhelyezést, utálja „új” testvéreit, de legfőképp „apatolvaj” mostohaanyját. Kénytelen azzal szembesülni, hogy a családjuk nem létezik többé. Szerencsére rátalál egy virtuális platformra, ahol a hasonló problémákkal küszködő gyerekek megoszthatják egymással a tapasztalataikat, egy nagy közös célt tervezve…

A közeli jövőben, egy katasztrófa szélén álló világban járunk, ahol lehetetlen nem feltenni a kérdést: mit engedhetünk meg magunknak, mihez van jogunk, illetve mennyire bonyolult kapcsolati viszonyokat vagyunk képesek elviselni akár gyerekként, akár szülőként.

A nyomasztó téma gyakran fergeteges humorral párosul, ám hiába érzünk megkönnyebbülést, amikor a dolgok már kezdenek jóra fordulni, a történet végkifejlete sokkoló…

Kötelező olvasmány minden elvált szülő számára.

hulova_petra_1 apatolvaj

MOLDOVA

Tatiana Tibuleac – Üvegkert

Kisinyovban vagyunk, Moldovában, a kommunizmus végén. A kis Lasztocskát Tamara Pavlovna kiveszi az árvaházból. Az elsőre kedves gesztus mögött félelmetes valóság rejlik: munkaerőre van szüksége a mindennapi üveggyűjtéshez. A kislány szíve szerint moldávul beszélne, de kénytelen gyakorolni az orosz nyelvet, mert nevelőanyja megbünteti, valahányszor eltéveszti a szavakat. Idővel megtanulja, hogyan kell üveget mosni, koldulni, és elutasítani a férfiak közeledését. A külvárosi ház lakóközössége válik új családjává, itt emberséges bánásmódot, szeretetet is kap.

Az Üvegkert tragikus és szívbemarkoló, ugyanakkor meghitt történet a gyermekkori traumákról és az identitáskeresésről egy multikulturális, kétnyelvű környezetben. Egyúttal levél is, amit a felnőtt Lasztocska ír elképzelt szüleinek. A könyv azt példázza, hogy az elhagyatottság érzése, a szeretet hiánya és az anyai nemtörődömség okozta sebek nem gyógyulnak be, örökké kísértenek felnőttként is. És azt, hogy az összes fájdalom mélyén, mindig ott rejlik a szépség.

Tatiana Țîbuleac regénye 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Tatiana Tibuleac üvegkert

SVÉDORSZÁG

Sara Stridsberg – Álmok sivataga

1988 áprilisában Valerie Solanast, az írót, a radikális feministát ötvenkét éves korában holtan találták szállodai szobájában, San Franciscóban, egyedül, pénz nélkül, körülötte utolsó írásainak gépelt papírjaival.

A regényben Sara Stridsberg újra felkeresi a szállodai szobát, ahol Solanas meghalt; a tárgyalótermet, ahol elítélték Andy Warhol megölési kísérlete miatt; a georgiai pusztaságot, ahol gyermekkorát töltötte, és ahol apja többször megerőszakolta; és az elmegyógyintézeteket, ahova időnként bezárták. A szerző elképzelt beszélgetéseken és monológokon, visszaemlékezéseken keresztül rekonstruálja ennek az érdekes és rejtélyes nőnek az életét, megfogalmazva a gondolatait, félelmeit, belső magányát, szeretetvágyát.

Az Álmok sivataga szívszorító irodalmi fantázia, amely 2011-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját. Továbbá a 2000-es évek elő évtizedének legjobb svéd regényének választották a Dagens Nyheter című újság szavazásán, amelyen száz svéd kritikus, szerző, újságíró és kiadó vett részt.

Sara Stridsberg álmok sivataga

FINNORSZÁG

Juhani Karila – Csuka átok

Elinának minden évben vissza kell térnie lappföldi szülőhelyére, hogy június 18. előtt kifogja ugyanazt a csukát a helyi kis tóból. Az élete múlik rajta.
Ezúttal azonban nem a tervek szerint alakulnak a dolgok. Az idő egyre fogy, és a csuka még mindig úszik. Kiderül, hogy a lányt gyilkossággal gyanúsítják, egy rendőr is a nyomában van. Ezenkívül szembe kell néznie első szerelmével, édesanyja „szellemi” örökségével, és megküzdeni egy titokzatos átokkal.

A könyv beszippant és elnyel, mint egy lapp mocsár; varázslatokkal és babonákkal van tele; benne a valóság a természetfelettivel keveredik: nem szokatlan, hogy egy drómó ül az autó hátsó ülésén, a polgármestert megszállja egy szellemszajkó, a víziszellem kártyázik az emberekkel, és „a népség éjszakáján” végképp bármi megtörténhet…

Juhani Karila Csuka átok

IZLAND

Kristin Marja Baldursdottir – A sirályok kacagása

A gyönyörű Freyja, néhány évnyi házasság után, Amerikából hazatér Izlandra. Fehér bőre, vörös ajka, hosszú, fekete haja, hideg-kék tekintete és kólásüvegre hasonlító, csodás teste fenekestül felforgatja a kis halászfalu életét. A férfiak körülötte legyeskednek, a nők csodálják. Ám a 12 éves Aggát, Freyja unokahúgát nem olyan könnyű megszédíteni. Szerinte Freyja gonosz, talán nem is igazi ember, hisz a tekintete olyan, akár a gleccser, és különben is nagyon furcsán viselkedik. Nem eszik húst, hét bőröndnyi ruhát hozott magával, és hidegebbnek tűnik egy kihűlt hullánál, ráadásul éjszakánként hosszú sétákat tesz, állítólag a tengerparti szikláknál. Amikor egy éjjel váratlan haláleset történik, Agga úgy érzi, beigazolódott a gyanúja, és elhatározza, hogy figyelni fogja Freyja minden mozdulatát…

Rejtélyes halálesetek, intrikák és szerelmi bonyodalmak fonódnak össze ebben az ötvenes évek Izlandját bemutató fekete komédiában, melyből 1998-ban színdarab, 2001-ben pedig számos díjjal kitüntetett film is készült.

KRISTÍN MARJA BALDURSDÓTTIR A sirályok kacagása

BELGIUM

Jacqueline Harpman – Orlanda

Aline Bergert, a párizsi vasútállomáson várakozó 35 éves irodalomprofesszort villámcsapásként taglózza le váratlan találkozása egy huszonéves fiatalemberrel. Addigi szürke, konvenciókhoz ragaszkodó élete egy csapásra fenekestül felfordul, és rádöbben, hogy ők ketten nemcsak hogy lelki társak, de a férfi mintha egyenesen a szakasztott mása lenne, fiúsabb kiadásban. Azokat a dolgokat szereti, amik után ő maga is vágyakozott fiatalabb korában, de anyja szigorú nevelése számára nem hagyott játékteret. Ki hát ez az ember, aki helyette teljesítette be álmait? És miért van az, hogy mindkettejük szívét a férfiak gyújtják lángra?

A belga szerző angolul is sikeres, Medici-díjas regénye egyszerre idézi meg Virginia Woolf hasonló című könyvének és Michael Cunningham Az órákjának hangulatát. Ez az érzelmes és gondolatébresztő mese arra a napjainkban rendkívül időszerű kérdésre keresi a választ, hogy miben gyökerezik a nemi identitás, mitől függ, hogy felnőve hol keressük boldogságunkat?

Jacqueline_Harpman_756 Orlanda


Ezek a kötetek (a teljesség igénye nélkül) az én személyes kedvenceim, illetve azok az új kiadványok, amiket nagyon szeretnék elolvasni a nem túl távoli jövőben. 🙂 Azt hiszem egészen jól bebarangoltuk Európát a kiadó köteteivel, a lehetőségek és a választék pedig ennél még jóval bővebb, mindenképpen nézzetek szét az oldalukon itt: Galaktikabolt Kalandozzatok velük ti is, biztos vagyok benne, hogy mindenki talál kedvére valót.


linda_bio2020

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s