Fülszöveg: „Tízezer ​fiunk mind ellened szegül
Fekete nyelvükön esküszó hevül
Bosszújuk elér, hiába menekülsz

Kinch Na Shannack kisebb vagyonnal tartozik a Szedők Céhének, amiért kiképezték a tolvajok mesterségére, vagyis a zárfeltörésre, késharcra, falmászásra, zuhanástompításra, hazugságszövésre és csapdaállításra, valamint pár apróbb varázstrükkre. Muszáj törlesztenie az adósságát, ezért elrejtőzött a régi erdei út mellett, hogy kirabolja az arra járó utazókat.

Ma azonban Kinch Na Shannack rossz célpontot választott.

Galva egy lovag, a kegyetlen goblinháborúk túlélője, és a halál istennőjének szolgálóleánya. A királynőjét keresi, aki eltűnt, miután az óriások lerohantak egy távoli, északi várost.

Kinch örülhet, hogy élve megúszta a sikertelen rablást, azonban a sorsa végzetesen összefonódik Galváéval. A tolvajt és a lovagot a közös ellenségek és a szokatlan veszélyek arra késztetik, hogy nagyszabású utazásra induljanak, amely során emberhúsra éhező goblinok és sötét vizekben vadászó krakenek várnak rájuk, a tisztesség pedig olyan fényűzés, amit kevesen engedhetnek meg maguknak.”

Az idei évem sajnos eddig nem úgy alakult olvasás szempontjából, ahogy januárban elterveztem. Az egyetem és a munka rengeteg időmet elvette, így az elmúlt három hónapban szinte alig olvastam. Alig vártam már, hogy a suli befejezése után újra a kezembe vehessek egy regényt, és elmerülhessek egy fantasyvilágban, Christopher Buehlman A fekete nyelvű tolvaj című regénye pedig minden várakozásomat felülmúlta.

A borító színvilága nekem kifejezetten tetszik, nagyon kedvelem azokat, ahol a fekete és a fehér mellett egy szín dominál. Kezdetben egy kicsit zavarosnak tűnhet, de a regény elolvasása közben/után felfedeztem olyan részleteket, amik a műben is megjelennek. Ilyen például a macska, akin először meg sem akadt a szemem, azonban a történetben fontos szerepet kap. Kifejezetten tetszik az is, hogy a fülszöveg helyett ajánlásokat olvashatunk a borító hátulján, ezek pedig még inkább meghozhatják az érdeklődő kedvét a regény megvásárlásához, elolvasásához.

A történet főszereplője Kinch, aki kiválóan kitanulta a tolvajok mesterségét, azonban súlyos árat kell érte fizetnie. A Szedők Céhének kell törlesztenie az adósságát, így minden lehetőséget megragad azért, hogy pénzhez jusson. Egy sikertelen rablás következtében ismerkedik meg Galvával. Az ispanthiai lovag északra tart, elveszett királynőjét keresi, a tolvaj pedig egy küldetés révén végül csatlakozik hozzá. Nem akarok túl sokat elárulni a cselekményről, hiszen leírva zavarosnak tűnhet, illetve spoilerezni sem szeretnék, de útjuk során számtalan érdekes karakter keresztezi az útjukat. Ahogy haladunk előre a történetben, úgy állt össze a világkép. Különösen tetszett, hogy a könyv elején találunk egy térképet is, ahova többször is visszalapoztam. Szerintem ez a kis apróság még inkább a világ kidolgozottságát jelzi, az író előtt emelem kalapomat, rendkívül alapos munkát végzett.

A regényt nehéz letenni, folyamatosan történik valami, ami miatt tovább szerettem volna olvasni. Az író rendkívül jól felépítette a világot, kezdetben kicsit zavarosnak tűnt, azonban ahogy haladtam előre a cselekményben tényleg teljes mértékben kitisztult a kép. Nekem még egy kis időre van szükségem ahhoz, hogy feldolgozzam a történetet, annyi apró részlet megjelenik benne, hogy lehet, még egyszer el kell ahhoz olvasnom, hogy több mindenre is figyelni tudjak. A karakterek egyediek, mindenkinek megvannak a sajátos tulajdonságai, amik “nem tűnnek el” a regény előrehaladtával.

„Senki se, tudja úgy elhallgattatni az embert, mint aki a legrosszabb állapotában látta. Persze, nem vagyok benne biztos, hogy fiatalként rosszabb lettem volna. Lehet, hogy erkölcsi szempontból most vagyok a legrosszabb, de most már tudom, hogy ne tűnjek annak. Fiatalként ezt általában nem tudjuk, úgyhogy a legrosszabb tulajdonságaink világosan látszanak. Többek között ezért sem érdemes megbízni egy utazóban, mert talán nem áll közel azok szívéhez, akik a legjobban ismerik.”

Alapvetően nagyon kedvelem a romantikus történeteket, viszont kifejezetten tetszett, hogy A fekete nyelvű tolvajban “nem tolta túl” az író, és a valódi cselekményre helyezte a hangsúlyt. Természetesen nem zárta ki teljesen a műből, így hiányérzetem nem volt, mindenesetre nem kifejezetten a rózsaszín köd került a fókuszba. Ennek ellenére az „emberi” kapcsolatok nem szorultak háttérbe, csak nem kifejezetten a romantika vált központi témává.

Őszintén ajánlom mindenkinek a regényt, aki kedveli a fantasy műveket, nem fogtok benne csalódni. Gördülékeny a cselekmény, tényleg szinte minden oldalon volt valamilyen váratlan történés. Kifejezetten tetszett még a sajátos nyelvhasználat, jó néhány szót megtanulhattunk a szereplők nyelvén, ami még különlegesebbé tette számomra a művet. Tényleg nem tudok negatívumokat mondani, az elejétől a végéig imádtam.

Nagyon szépen köszönöm a recenziós példányt az Agave Könyveknek, a könyvet ezen a linken tudjátok megvásárolni!