FÜLSZÖVEG:
URALJÁK A ZENÉT,
URALJÁK A SZÍNPADOT,
CSAK A SAJÁT ÉLETÜKET NEM.

Candace Park mesterien játssza a szerepét, ő a tökéletes, engedelmes koreai-amerikai diáklány. De a valódi tehetségét – a hangját – mindenki elől elrejti. Amikor beválasztják az egyik leghíresebb K-pop-cég első lányegyüttesének gyakornoki programjába végre lehetősége nyílik arra, hogy megmutassa magát a világ előtt.

Ám, a K-pop-gyakornokok élete nehezebb és kimerítőbb, mint azt valaha gondolta volna. Szöulba költözik, ahol próbál ellavírozni a hierarchiák és új szabályok bonyolult rendszerében. Mi a legfontosabb előírás? Nincs randizás, ami elég hamar lehetetlen küldetéssé válik. Minél közelebb kerül a rivaldafényhez, annál bonyolultabb elkerülni a botrányokat.

Csak egy kérdés marad a végén: megéri?

Bevallom, maga a K-POP zenei műfaj nem a kedvencem, és nem is tudott behúzni. Viszont megnéztem a BLACKPINK dokumentumfilmjét a Netflixen, ami után maga a világ teljesen berántott. Nagyon érdekes látni, hogy egy külsőre tökéletes világ, sok csillogással és sikerrel milyen “sötét oldalt” takar. Stephan Lee: K-pop szigorúan bizalmas! c. könyve is pontosan erről szól.
Ide kattintva egy hivatalos booktrailert is megnézhetsz.

A CSILLOGÁS

Nézzük először a könyv bájos, cuki és csillogó részeit. Főszereplőnk Candace, az USA-ban élő koreai lány. Mindig is szeretett énekelni, de soha nem merte megmutatni magát. Aztán egy K-POP tehetségkutatónak köszönhetően lehetőséget kap kimenni Szöulba, a gyakornoki programba.
Rögtön egy tipikus Disney hercegnős kalandba csöppenünk, melyben tudjuk, hogy Hamupipőke most kap lehetőséget tündökölni, és új kalandokba belevágni. Felfedezik, hogy milyen tehetséges – habár eddig a családja ezt nem volt hajlandó elismerni – és végre megmutathatja a világnak ki ő, és megvalósíthatja az álmát.

Gyönyörű ruhák, sminkek és új frizura vár rá. Na meg persze hírnév és csillogás: a rút kiskacsánk igazi hattyúvá alakul. Bevallom, az ilyen történeteknek soha nem tudtam ellenállni. Film, sorozat vagy könyv, nekem mindegy, jöhet!
Persze felbukkan a könyvben a cuki srác is, aki nagyon helyes és mindig megmosolyogtatja az olvasót. És persze támogatja is hősnőnket, ezáltal igazi fehér lovas herceggé avanzsálódik. Nagyon jó a pár dinamikája is, ami külön öröm volt nekem.

Na és most jöjjön a sötét oldal! 

Ahhoz, hogy te egyáltalán felkerülhess arra a színpadra, rengeteg munka és megaláztatás szükséges. Az Idol gyárakba már egészen fiatalon, 10 éves kor körül is bekerülhetsz. Alig mehetsz haza, igazából egy bentlakásos suli,de nulla szabadidővel.
A napod nagy része edzéssel telik, a menü meg van adva és a diétás változat (1 db édeskrumpli), ha többet vennél csúnyán néznek rád. Tökéletes teljesítményt kell hoznod mindig, ha elbuksz, akkor kiesel a gépezetből, amibe már több évet is beleöltél.
A több 1000 tanulóból csak 5-6 embert debütáltatnak (jobb esetben) évente, a többieknek pedig marad a remény, hogy majd egyszer színpadra léphetnek. Ha tökéletesen énekelsz és tökéletesen táncolsz, akkor még ott van az etikett is. Légy mindig tökéletes. Ha kifogásolható a modorod, akkor nincs esélyed. 

Persze emellett a külső is sokat számíti. Legyél kicsit különleges, de ne túlságosan. Meg persze, soha de soha ne hízz meg. A könyv egyik legmegrendítőbb jelenete számomra például a súlymérés volt, ami a vezetőség és iskolatársaid előtt történik. Persze ha nem megfelelő, akkor instant alázás is jár hozzá. Remek motiváció, ugye?

Ha egyszer végre debütálhattál, akkor sem dőlhetsz hátra.

Ekkor már a csapat a családod. Azt a szerepet kell játszanod, amit kiosztottak rád a menedzserek. Lehetsz a cuki, romantikus, lázadó, vadóc, de ebből nem léphetsz ki. Így kell öltöznöd, nyilatkoznod, viselkedned. Nem ihatsz, nem randizhatsz, nem nyilatkozhatsz magánvéleményt, csak amit az ügynökség engedélyez. Te a koreai néppel jegyezted el magad, ergo nem lehet párkapcsolatod sem. Napról-napra, hónapról-hónapra és évről-évre kell teljesítened, amíg ki nem öregedsz a szakmából. Sok cikket lehet olvasni, hogy nem csak a zenei, hanem a színész szakma is ugyanilyen kegyetlen. Az utóbbi években több öngyilkos is volt, aki már nem bírta a nyomást.
Hiszen soha nem éltek normális, átlagos életet ezek az emberek, így valóságérzetük teljesen abszurd. A fanok brutális rajongása át tud csapni gyűlöletbe, és a zaklatások mindkét esetben teljesen fel tudják őrölni az ember lelkét, hiszen megszűnik az a kevés magánélet is.

A könyv remekül bemutatja mindkét oldalt. Candace amerikai lányként látja a különbségeket, így kapunk egy “amerikai” elbeszélőt, akivel tudunk azonosulni. Az író nem dramatizálja túl, és épp eléggé érinti a komoly témákat, hogy még megmaradjon a könyv könnyed és cuki hangulata, és nem húzza le az olvasót túlságosan. Pont megtalálta az arany középutat, a két hangulat között. 

A szereplők összetettek, és fejlődnek is. Nagyon szerettem mindegyiküket. Az író jól játszik a kulturális különbségekkel és a történet is teljes egészében át van gondolva és kidolgozva.

Külön plusz, hogy a koreai kultúrát is jobban megismerhetjük benne,és nem csak a “sötét oldalt”. Hiszen nem bírálhatunk egy olyan rendszert, melyben nem élünk, és csak az egyik oldalát látjuk. Ahhoz, hogy teljes egészében elemezhessük a könyvet, szükséges megismerni a kultúrát, szociális beállítottságot, történelmet.

Biztos vagyok benne, hogy akik olvassák a könyvet, utána elkezdenek kutatni a K-POP és az ország szokásai után is. A könyv jó alapot ad azoknak, akik még nem ismerik a témát, de a szakértőknek is tud még újat mondani és pozitív kikapcsolódást biztosítani.

Nekem nagyon tetszett, rengeteg dalt hallgattam meg ennek hatására, és lig várom a folytatást! Remélem, minél hamarabb a kezemben tarthatom majd! Nagyon érdekel, hogy birkóznak meg szereplőink a következményekkel, melyeket elindítottak és igazi cunamiként érte Dél-Koreát.

Ajánlom a Netflixen futó BLACKPINK Light Up The Sky dokumentum filmet és a spoty K-POP lejátszási listáit a könyv mellé. A könyvért katt ide.