A napokban már meséltem arról, hogy mit takar a #napi50oldal kihívásunk, ha lemaradtál róla itt el tudod olvasni, ma pedig kicsit összegzek, hogy nálam működik-e vagy sem. A bejegyzés végén pedig pár rövidebb olvasmány ötlettel is találkozhattok.

Tényleg működik a #napi50oldal?

Számomra igen. Mióta elhatároztam, hogy márpedig akkor is megcsinálom, és egy éven át tartani fogom magam ahhoz, hogy minden nap olvassak, azóta átalakultak a napjaim. Általában reggel, munkába menet a tömegközlekedési eszközön és este hazafele szoktam átadni magam az olvasás élményének. Illetve sokszor az esti mobil nyomogatás helyett is egy könyv társaságát választom, így pedig sokkal könnyebben el tudok aludni, mert fejben is elkezdek felkészülni az alvásra. Lelassulok és teljesen átadom magam a bekuckózás élményének. 

A kihívás lényege továbbra sem az oldalszámokon múlik, nyugodtan dönthetsz úgy, hogy csak napi 20 oldalra van időd, energiád vagy maximum 15 percet tudsz rászánni a napi teendőid mellett. A lényeg továbbra is az, hogy a mai, rohanó, digitális világban egy picit kikapcsoljunk, ellazuljunk az olvasás élménye által. Számomra a fenti menetrend bevált, szeretem, hogy a villamoson és a metrón sem a telefonomat nyomkodom, hanem inkább kiszakadok a valóságból egy kicsit. Persze így gyakran rossz helyen szállok le az eszközről, amin épp ülök, de ez még pont belefér 🙂 

2021-ben végig sikerült tartanom magam a kitűzött célhoz, és egyelőre úgy néz ki, hogy idén sem lesz ez másképp.

Rövidebb, könnyedebb olvasmányok 

Gondolkodtam, hogy milyen könyveket ajánljak, amik nekem beváltak és a kihíváshoz kötöm, így végül abban maradtam saját magammal, hogy csak a 2022-es olvasmányaim közül hozok párat. Mindegyik kötet könnyen olvasható és rövidebb terjedelmű. Nagy részük novelláskötet, gyűjtemény, ami teljesen a véletlen műve, de idén eléggé sok akadt a kezembe. 

Benedek Ágota: Állva maszturbálok

Rögtön az első egy Xanaxos dobozba csomagot szorongásnapló. Hihetetlenül jót szórakoztam Ágota rövid szösszenetein és sokszor magamra találtam a könyvben. Sokszor pedig úgy kellett visszafognom magam, hogy ne visítsak hangosan a villamoson, mert már csak a borító alapján is biztos, hogy hülyének néznének. 

Fülszöveg: Két ​év telt el a Rumbarumbamm című karanténnapló megjelenése óta, amelyben Benedek Ágota a világjárvány mindenkit érintő abszurd, lehangoló vagy éppen humoros mozzanatait dolgozza fel. Azóta a világ békésebb, kellemesebb, szerethetőbb hely lett, és jól látszik, hogy a covid után már soha semmilyen katasztrófa nem érheti többé az emberiséget.

Ja, de!

Méghozzá folyamatosan. Megállás nélkül. Azóta is.
De ha nem így lenne, akkor is megmaradnának azok a hétköznapi, apróbb vagy nagyobb szorongások, amelyek Ágota esetében például a jeges verítékhez és köírömágytépkedéshez vezetnek. Benedek Ágota új könyvében ezeket a szorongásokat veszi sorra, felfejtve azt is, mi törtéínt vele a karantén óta eltelt két évben.
Szorongás amiatt, hogy az útleveled pont akkor nem lesz meg, amikor a háborúban menekülni kell. Hogy pontosan annyira nehezedre esik feldolgozni életed első szerelmi csalódását, mint Taylor Swiftnek. Szorongás Putyintól, a természetben pisiléstől, a méhszájtágítástól és az abortusztól… A sor végtelen.
A jó hír azonban, hogy az orvosság így könyvnek álcázott xanaxos dobozban érkezik: mert miközben Ágota könyvét olvassuk, olyan, mintha egy stand-up műsort néznénk, amely a legkeményebb és legdrámaibb témákat járja körül kíméletlen humorral, bátran. És ez egyszerre megindító és felszabadító.

Moskát Anita: A hazugság tézisei

Minden eddig megjelent Moskát Anita könyv megvan a polcomon, de valamiért mégis úgy döntöttem, hogy a munkásságának megismerésével megvárom A hazugság téziseit. Azt megállapítani nem tudom, hogy jól tettem-e, de azt, hogy imádtam minden egyes sorát minden novellának és a kisregénynek, azt biztosan állíthatom. Lelkemig hatolt, összetört teljesen és sokszor ért a felismerés, hogy ez akár az én életemről is szólhatna. Görbe tükör a világnak, zseniálisan megírva. 

Fülszöveg: Mi történik, ha belenézel a fekete monitorba? Hogyan őrzik meg a hátországban maradó családtagjaikat a háborúba vonuló katonák? Milyen, ha a halott apa tudata az okosház rendszerébe költözik? Hazugságokból felépülő életek és világok jelennek meg ebben a novelláskötetben: fizikai törvényeket szerződésekkel manipuláló jogászok, fénylő istengyereket váró leányanyák, áldozatot követelő tavak és hazugságokból városokat emelő építészek. Moskát Anita olyan, mint a kötet kisregényének szerződéskötője: pontosan ismeri a valóságot, hogy aztán a paraméterek átírásával új valóságokat hozzon létre. Első regénye 2014-ben jelent meg, és az eltelt évek alatt a magyar fantasztikus irodalom egyik legeredetibb és legizgalmasabb írójává vált. A Horgonyhely, majd a Zsoldos Péter-díjat nyert Irha és bőr c. regényei mellett számos novellája jelent meg antológiákban, zsáner- és szépirodalmi magazinokban. A hazugság tézisei ezek legjobbjaiból és új írásokból válogat.

Rényi Ádám: A bezzeggyerek és más felnőttmesék

Rényi Ádám rövid történetei egyszerre voltak groteszkek, humorosak és fájdalmasak. Remek társadalomkritika fogalmazódik meg a sorok között, a kendőzetlen, csúf igazság pedig sok esetben a lelkem mélyéig hatolt és elgondolkodtatott. Mindig szeretem, ha egy kötet érzelmeket vált ki belőlem és ténylegesen gondolkodásra késztet, így A bezzeggyerek és más felnőttmesék nagy kedvencem lett olvasás után.

Fülszöveg: Hogyan maradhatunk életben, ha maga a halál keres fel minket otthonunkban?
Mit tehetünk, ha egy reggel egy Kossuth-díjas színművész testében ébredünk?
Mi lesz a sorsa a mesés afrikai örökségnek?
Mi történik, ha egy idős hölgy élete alkonyán talál rá gyerekkori barátnőjére?
Mivel vegyünk rá egy megbízhatatlan kivitelezőt, hogy fejezze be végre a soha el nem készülő lakásfelújítást?

A nagysikerű Osztálytalálkozó után Rényi Ádám újabb felnőttmesékben mutatja meg gyarlóságainkat, vágyainkat, furcsaságainkat és azt, hogy hogyan találunk kiutat a legabszurdabb helyzetekből is, miközben gyakran elbukunk a hétköznapok küzdelmeiben.

Marie Aubert: Ha történne valami

Marie Aubert tollából még mindig a Felnőtt emberek a kedvencem, ami számomra Sally Rooney: Normális emberek és Halász Rita: Mély levegő c. könyvének a tökéletes elegye. A Felnőtt embereket még tavaly olvastam el, így tűkön ülve vártam, hogy milyen lesz a novelláskötete. Velős, nem köntörfalazik és szintén a lélek mélyére hatol. Aubert nagyon jól megragadja a különböző élethelyzeteket, érzéseket és személyiségeket, társadalmi csoportokat és problémaköröket, amik jelen vannak manapság a világban. 

Fülszöveg: Egy ​túlhajszolt apa megüti a lányát, és arra kéri, ne beszéljen róla senkinek. Egy tizenhat éves lány besurran valakinek a házába. Egy fiatal nő testén zúzódások vannak, és nem tudja eldönteni, hogy ez jó-e neki, vagy sem. Egy férfi a feleségével Dél-Amerikába utazik, hogy örökbe fogadjon egy kisfiút, de legszívesebben az árvaházban lakó egyik kislányt vinné haza, aki azonban túl idős az adoptáláshoz.

Marie Aubert novelláskötetének történetei olyan emberekről szólnak, akik kitörni készülnek: barátságból, házasságból és más kapcsolatokból – szereplői a társas magány elől menekülnének. Mindannyian olyasmit csinálnak, amit szégyellnek, miközben ragaszkodnak az elképzeléshez, hogy valami nagyobb jó érdekében cselekszenek.

A norvég szerző kilenc történetében egy hajszál választja el egymástól a vágyakozást és a szégyentelenséget a bűntől.

A találkozásaink között eltűnik, nem üzen és nem hív fel, napok telnek el, egy egész hét is. Cecilie és a többiek azt mondják, ne feledjem, hogy gyerekei vannak, és rengeteg a dolga, de én ezt nem értem, nem bírom felfogni, a türelmetlenségtől szúr és elszorul a mellkasom, olyan, mintha ő belém költözött volna, és én rajta keresztül néznék ki önmagamból, olyan, mint egy dal, ami felkeléstől lefekvésig egész álló nap a fejemben zsong, és minden kiesik a kezemből, és az e-mailek közepén elfelejtem, hogy mit akartam írni, és ha valakivel beszélgetek, többnyire elveszítem a fonalat.

V. E. Schwab: Gallant

Muszáj volt utolsóként a Gallantot ajánlanom és nem csak azért, mert Victoria a kedvenc íróm. A Gallant nem egy túl hosszú regény, rengeteg illusztráció van benne és alapból csak 320 oldalas a magyar kiadás, viszont egy nagyon igényesen megírt, hangulatos, bekuckózós, hátborzongató történet. Csodálatos leírások, érdekes, misztikus történet és egy árva lány, aki nem tudja mire vállalkozik, amikor belép Gallant kapuján.

Fülszöveg:

Az ​árnyak nem valóságosak,
az álmok nem árthatnak neked,
és mindaddig biztonságban leszel, amíg távol maradsz Gallanttól.

Olivia Prior egész életében azon tűnődött, ki ő valójában és hova tartozik. Ebben egyedül egy vékony, ütött-kopott napló van a segítségére: az anyjáé volt, tele bejegyzésekkel és képekkel, amelyek arra utalnak, hogy a nő elvesztette az eszét, ráadásul a rajzok alig többek tintapacáknál… amíg Olivia észre nem veszi bennük egy kéz, egy ajtó, egy virág és egy koponya körvonalait. Nem sokkal később levelet kap, melyben hazahívják Gallantba. A helyre, ahová az anyja naplója szerint soha nem szabad mennie.

Olivia mégis útra kel. Mi mást tehetne?

Gallantban aztán rátalál az utolsó élő rokonára és a családi kúriára bálteremmel, szalonnal, dolgozószobával és egy hatalmas, színpompás kerttel, valamint egy málladozó fallal és egy vaskapuval, amit soha nem szabad kinyitnia.

Azonban senki nem tud a levélről.

És senki nem árulja el Oliviának, mi kísérti az unokatestvérét az álmaiban, mi történt az anyjával és mi rejtőzik a fal túloldalán.

Vajon az árnyak hívták haza a lányt?

És, ha igen, mit kérnek érte cserébe?

---