Fülszöveg:

Egy gyilkosság. Tizenöt gyanúsított. Ki tudod bogozni, mi történt?

SUNDAY TIMES: AZ ÉV KRIMIJE
Lower Lockwoodban, ebben az álmos angliai városkában az amatőr színjátszó csoport nagyban próbál. A rendező, Martin Hayward, és a darab főszereplője, Helen – civilben férj és feleség – borzasztó hírt kapnak: unokájuknál ritka fajtájú rákbetegséget diagnosztizálnak, amelynek gyógyítása irdatlan költségekkel jár. A társulat tagjai ezért gyűjtést szerveznek.
Azonban nincs mindenki meggyőződve arról, hogy ez a kezelés hatékony, mint ahogy arról sem, hogy a gyűjtés valóban nemes céllal zajlik. A közösségben nő a feszültség, amely a ruhapróbán tetőzik. Másnap találnak egy holttestet, és valakit letartóztatnak. A tárgyalást megelőzően két fiatal ügyvéd tekinti át az anyagot – e-maileket, üzeneteket, leveleket – és egyre erősödik a gyanú, hogy a gyilkos itt van köztük. A bizonyíték az iratokban található – várja, hogy valaki rábukkanjon.

Véleményem a könyvről:

Egy krimiben számomra nem az a lényeg, hogy mennyire tudja az ember megszeretni a karaktereket, hanem hogy végig fenntartsa az érdeklődésem a nyomozás, illetve a gyilkosság se legyen sablonos és unalmas. Ennek a könyvnek sajnos ez nem sikerült.

Olvasás során egy amatőr színésztársulat levelezésein keresztül ismerhetjük meg a cselekmény számtalan szereplőjét és az alapkonfliktust. Sajnos mégsem nyerte el annyira a tetszésemet ez a történet vezetési forma, mint gondoltam. Ami egy krimibe igazán izgalmas és fontos, az a nyomozás, amit ebben a kötetben az utolsó 100 oldalon kísérhettünk csak figyelemmel, így sokszor inkább belebonyolódtam, mint élveztem volna a cselekményt. 

Nehéz a cselekményről olyan véleményt írni, ami nem árul el semmit a bűntény megoldásáról, mégis azt tanácsolom a nyomozni vágyó olvasóknak, hogy hallgassanak a szívükre és a józan észre, mikor gyanúsítottat keresnek! Csakúgy, mint a két ügyvédtanoncnak, akik az ügyön dolgoznak, az olvasóknak sincs könnyebb dolguk, hiszen nagyon csavaros és ötletes a gyilkosság. 

Úgy vélem, sokkal emészthetőbb és szerethetőbb lehetett volna ez a történet, ha kevesebb karakter szerepelt volna benne, akiket a cselekmény során lehetőségünk lett volna jobban megismerni. Ugyanakkor elismerendő, hogy az írónő ilyen sok szálat mozgatott egyszerre. A krimi rajongók készüljenek fel rá, hogy csupán a 200 oldal után történik meg a bűncselekmény, így a könyv első fele kicsit döcögős lesz, viszont utána igazán izgalmassá válik és szinte olvastatja magát. Ezért inkább olyan olvasóknak ajánlanám ezt a kötetet, akik nem túl gyakran fogyasztanak krimit, viszont szívesen belecsöppennének egy rejtéjes történetbe. 

Továbbá kiemelném a kiadás boritóját, ami szerintem szemet kápráztató és rendkívül figyelemfelkeltőre sikerült! Csodás darabja lesz a könyvespolcunknak!

Nagyon köszönöm a könyvet a 21. Század kiadónak!