Fülszöveg: „MINDEN ​EGY KÁVÉVAL KEZDŐDÖTT…

Isabella Shay alapvetően őszinte és becsületes, ám amikor késésben van az első napján álmai munkahelyéről, és a barista már háromszor elkiáltotta, hogy „Amy”, mindhiába, Izzy olyat tesz, amit különben sosem jutna tenne: elveszi azt a Pumpkin Spice Lattét…
Pontosan ilyet rendelt, ki is fizette, csakhogy jóval később kerülne sorra, ezért azt motyogja, „én vagyok Amy”, és felkapja a poharat. Amikor azonban megfordul, egyenesen belerohan a valaha látott legvonzóbb pasi kőkemény mellkasába, forró italát a férfi divatmagazinba illő ingére és nyakkendőjére loccsantva. Mindez egy tökéletesen véletlen találkozás. Szikrázik a levegő, és minden nagyon ígéretesnek tűnik, mígnem a pasi ezzel búcsúzik a lánytól: „Holnap találkozunk, Amy.”
Atyaég! Másnap feltétlenül ki kell majd igazítania a férfit.
Csakhogy amikor az új munkahelyén bemutatják Izzynek a részlege alelnökét, az nem más, mint Blake Phillips – a dögös pasi a Starbucksból. És lehet, hogy a férfi elbűvölő volt „Amy”-vel, de Izzyvel arrogáns és mogorva, a lány magyarázatát pedig egy cseppet sem találja viccesnek.
Aztán Blake idővel rájön, hogy Amy/Izzy a legviccesebb lány, akivel valaha találkozott.
Lynn Painter, a fergeteges Mr. Téves Szám szerzője ismét mesterművet alkotott.”

Lynn Painter Mr. Téves Szám című regényéről a megjelenése óta annyi jót hallottam, hogy nem volt kérdés, hogy az írónő művei is felkerülnek a végeláthatatlan TBR-listámra. Habár az előbb említett könyv hozta meg a kedvem Lynn Painter történeteihez, én mégis a Véletlenül Amy című művével kezdtem az írónő munkásságával való ismerkedést. Egy könnyed, romantikus cselekményre számítottam, és szerencsére egyáltalán nem kellett csalódnom.

A borító színvilága nem túl hivalkodó, de nekem ez az őszi hangulat a falevelekkel passzol a regényhez, hiszen a Izzy kedvenc itala, a Pumpkin Spice Latte erre az időszakra jellemző. Szeretem a lila színt, különösen ezt a pasztelles árnyalatot.

A regény két főszereplője egy véletlen balesetnek köszönhetően kezdenek el beszélgetni, amikor Izzy leönti Pumpkin Spice Latte-val (ami amúgy egy Amy nevű hölgynek készült eredetileg) Blake mellkasát. Csakhogy a történet nem ilyen egyszerű, ugyanis a lány késésben van az első napjáról az új munkahelyén, ahol kiderül, hogy Mr. Mellkas az egyik felettese. Blake a munkáját igen szigorúan veszi, így megbeszélik, hogy kettejük között nem lehet több szimpla munkakapcsolatnál. De vajon meddig bírják ki, hogy csupán barátként és munkatársként tekintsenek egymásra?

Szerintem Izzy egy rendkívül szerethető karakter. Habár a maga módján kissé ügyetlen, azonban talpraesett, ha a helyzet megkívánja. Egy bérház egyik lakásában él, a szomszédban pedig az unokatestvérei laknak, aminek számtalan előnye és hátránya is van. Ahogy már a történet legelején kiderül, minden reggelét a Starbucksban kezdi, a kedvenc kávéja pedig a PSL. Bevallom őszintén, hogy ezt az italt én is imádom, ha lehetőségem van rá, az őszi szezonban mindig ilyet iszom, úgyhogy abszolút megértem Izzyt.

” – Alig várom, hogy lássam, hogy néznek ki a kis srácaid – mondta izgatott hangon. –  Írj fel a macskaszitterkedésre! Ezer százalékig benne vagyok.
–  Mellékesen megjegyzem: jelenleg alig tudok moccani, mert teljesen rám telepedtek.
–  Milyen színűek? Bundásak?
–  Te tényleg macskás hölgy vagy, ugye? – A macskákra nézett, és megkérdezte: – Akarod, hogy átkapcsoljunk FaceTime-ra, hogy láthasd őket?”

Izzy szereti a macskákat is, ez pedig Blake-ről is elmondható. Ugyanis a szabálykövető alelnök otthon két macskának a boldog gazdája, akiket szinte elkényeztet. Ő az a “tipikus, könyves álompasi”, aki sok női szívet megdobogtat. Sportos, sikeres, nem mellesleg pedig álomszép helyen él. Nem túl nagyképű, de tisztában van és büszke az elért eredményeire. Alázatos, maximalista és precíz, nem véletlenül tart ott a karrierjében, ahol. Emellett viszont jó a humora, és a magánéletében sokkal közvetlenebb, mint a munkahelyén.

„– Továbbá – folytatta Kyle, ügyet sem vetve Blake-re –, az egész feladat alatt énekelnetek kell Adele-től a Someone Like Yout. Van kérdés?
Blake nem jutott szóhoz, amitől Izzy legszívesebben azt üvöltötte volna, hogy „én megmondtam”!
– Mi van, ha nem ismerem azt a dalt? – kérdezte Blake.
– Csak egy csapattagnak kell énekelnie. De hogyhogy nem ismered azt a dalt?
– Te ismered? – kérdezte Blake Izzyre nézve.
A lány úgy nézett ki, mint akit sért a kérdés.
– Persze, hogy ismerem. Hogyhogy te nem?”

Mindenkinek ajánlom a regényt, aki kedveli a könnyed, humoros, romantikus történeteket szerethető karakterekkel! A könyv kicsit több, mint 300 oldalas, így tökéletes olvasmány lehet egy esősebb, borúsabb, tavaszi délutánra. A cselekményt Izzy és Blake szemszögéből felváltva ismerhetjük meg, ami szerintem még izgalmasabbá tette Lynn Painter művét. Pontosabban minden fejezet egyes szám harmadik személyben íródott, de mégis váltakozik, hogy épp kinek az életébe, érzéseibe nyerhetünk jobban betekintést. Különösen szerettem az SMS-váltásaikat, szerintem ezek által csak még élvezhetőbbé vált a cselekmény. Alig várom, hogy a Véletlenül Amy után a Mr. Téves Számot is a kezembe vehessem, biztos vagyok benne, hogy azt is imádni fogom.

Nagyon szépen köszönöm a recenziós példányt a Kossuth Kiadónak!