Értékelés · Menő Könyvek · projekt · prológus · romantikus

Krystal Marquis: Davenport család – Bátraké a szerencse

davenport-csaladFülszöveg: „Romantikus ​történelmi fikció a Bridgerton és az Emily Párizsban rajongóinak!

A Davenport család lány tagjai, szolgálójuk és legjobb barátnőjük egy forrongó időszakban próbálják megtalálni az útjukat az életben és a szerelemben.

1910-ben járunk, Chicagóban. A vagyonos és tekintélyes Davenport család rangját William Davenport, az egykori rabszolga harcolta ki. Fényűző körülmények között élnek, szolgákkal, ezüst étkészlettel és ragyogó partikkal, a szerelmet keresve – még ott is, ahol nem kellene.

A gyönyörű Olivia az alkalmas férjjelöltet keresi, míg meg nem ismerkedik a karizmatikus emberi jogi harcos Washington DeWhight-tal, és fel nem szikrázik köztük a levegő. A fiatalabb lányt, Helent sokkal inkább az automobilok érdeklik, mint a szerelem – csakhogy rövidesen nővére udvarlójához kezd vonzódni. Amy-Rose, a szolgálójuk saját üzletről álmodozik, és egy olyan férfiról, aki sosem lehet az övé: Olivia és Helen bátyjáról, Johnról. A férfira Olivia legjobb barátnője, Ruby is szemet vetett, bár úgy tűnik, kevés sikerrel, míg családja nyomására flörtbe nem kezd, egy másik férfi érdeklődését felkeltve.

A Davenport család-sorozat első kötete az amerikai történelem és a fekete polgárjogi harcok egy kevéssé ismert korszakába vezet el, C. R. Patterson és családjának igaz történetére alapozva. A fordulatos, magával sodró könyvben négy elszánt fiatal nő küzd azért, hogy a saját útját járhassa és a szerelemre is rátaláljon.”

Ahogy már több bejegyzésemben is említettem, kifejezetten kedvelem a romantikus műfajú regényeket, így nem is volt kérdés a számomra, hogy a Davenport család – Bátraké a szerencse című művet is mindenképpen el szeretném olvasni. Megmondom őszintén, hogy én egy sokkal „lassabb” dinamikájú cselekményre számítottam, így pozitív csalódásként ért a történet lendületessége. Alig tudtam letenni a regényt, „sajnos” túlságosan is gyorsan befejeztem.

Nem mehetek el szó nélkül a gyönyörű borító és élfestés mellett. Habár a sárga-kék nem kifejezetten az én színvilágom, és szerintem nagyon nehéz megtalálni azokat az árnyalatokat, amik passzolnak egymáshoz, a Davenport család esetében sikerült ízlésesnek maradni.

„AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG EMBERI MÉLTÓSÁG”

„Hirtelen felindulásból születtek a szavai. Az órákig tartó hímzésben megedződött keze biztosan festette fel a szavakat a transzparensre, amelyről remélte, méltó az egységes üzenethez.”

A regény számos társadalmi problémára világít rá. AJnek számít, hiszen a sok belefektetett munka hatására a regény idején már gazdagok és elismertek, a fehérek körében is. Ez egy kiváltságos helyzet, ami sajnos rengeteg embernek nem adatik meg, ezzel pedig a család is tisztában van. A Freeport-birtokon a három testvér, John, Olivia és Helen burokban nevelkednek, a külvilág problémáit és történéseit nem tapasztalják. De vajon meddig élhetnek a világtól elszigetelten? Mikor jön el az a pont az életükben, amikor vágyni kezdenek arra, hogy szembesüljenek az átlagemberek nehézségeivel?

A történetet négy lány szemszögében ismerhetjük meg: a két Davenport-nővér Olivia és Helen, a barátnőjük, Ruby, valamint a szolgálólányuk, Amy-Rose életét követhetjük nyomon. Ha választanom kellene, számomra Ruby karaktere volt a legszimpatikusabb, de kifejezetten tetszett, hogy a maguk módján, de előbb-utóbb mindenki kiállt magáért és a terveiért. A lányok helyzete nem könnyű, fekete nőként szinte lehetetlen érvényesülni, ezt pedig ők is tudják. Saját vállalkozást vezetni az 1900-as években? Manapság nem is gondolnánk, hogy ez mennyire nem mindennapi dolognak számított akkoriban, és senki sem hitt azokban, akik mégis megpróbálták. Olivia és Ruby (de lassan Helen és Amy-Rose is) abba a korba ért, amikor illendő lenne megállapodni. Az igaz szerelmet viszont nem könnyű megtalálni, pláne úgy, hogy Mrs. Davenport és Mrs. Tremaine elvárásai is igen magasak. Fontos számukra, hogy jó módú, vagyonos férjet találjanak a lányok, aki ambiciózus, mindemellett pedig fekete is.

„Nem álltál ki értem, és ami még rosszabb, nem álltál ki magadért.”

Egyetlen negatívumot tudnék említeni, mégpedig azt, hogy néha elvesztettem a fonalat, hogy ki milyen viszonyban van magázódás/tegeződés szempontjából. Összességében ez egyáltalán nem volt zavaró, csak olvasás közben tűnt fel párszor. Nem mehetek el szó nélkül a függővég mellett sem. Tisztában voltam vele, hogy ez egy sorozat első része, és nem zárul le a történet, de kifejezetten bosszant, ahogy vége lett. Elképesztően várom a folytatását, mert nagyon megszerettem a karaktereket, és drukkolok nekik, hogy szembemenjenek a társadalmi elvárásokkal, és az igaz szerelmet válasszák.

Bátran ajánlom mindenkinek a Davenport családot, aki szereti a romantikus történelmi regényeket! Gördülékeny a cselekmény, szerethetőek a karakterek, mindemellett pedig olyan társadalmi problémákat feszeget a mű, amikről igenis fontos beszélni.

Nagyon szépen köszönöm a recenziós példányt a Menő Könyveknek!


fanni_fischer_bio2019

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s