„A Mulan ​és az Akhilleusz dala találkozik ebben a költői bemutatkozó regényben, ami háborúról és végzetről szól egy alternatív, lenyűgöző Kínában.

Egy poros, sárga síkság éhínségtől sújtott falujában két gyerek két sorsot kap. A fiúé lesz a nagyszerűség. A lányé pedig a semmilét…

1345-ben Kínát kemény kézzel vezetik a mongolok. A Középső Síkság éhező földművesei a nagyszerűséget csupán a mesékből ismerik – amikor azonban a Csu család nyolcadik fiának, Csu Csungpának mégis e sorsot jósolják, senki sem érti, az vajon miként válik majd valóra. A semmilét sorsa azonban, amit a család okos és leleményes másodszülött lánya kap, egyáltalán nem meglepő.

Amikor útonállók támadása miatt árván marad a két gyerek, Csu Csungpa az, aki megadja magát a kilátástalanságnak, és meghal. A lány, aki kétségbeesetten szeretne menekülni megjövendölt halála elől, a bátyja személyazonosságát használva novíciusnak áll egy kolostorban. Ott a túlélés iránti, égető vágyától ösztökélve megtanulja, nem számít, milyen könyörtelen dologról van szó, bármit képes megtenni azért, hogy elrejtőzzön a végzete elől. Sőt, Csu idővel megpróbálja kihasználni a lehetőséget, hogy egy teljesen más jövőt szerezzen meg magának: a bátyja gazdátlanná vált nagyszerűségét.”

Véleményem a könyvről:

Igazi csemege a történelmi fantasy rajongóinak!

1345-ben Kína mongol uralom alatt állt, amely az emberek életét egyre csak megnehezítette. Főszereplőnk, Csu Csungpa ebben a világban kénytelen élni és túlélni. Egy lány sorsa azonban akkoriban semmi jót nem ígért. Csu valószínűleg az egyik legösszetettebb karakter, akivel valaha találkoztam. Név és sors nélkül született, életének pedig apján és testvére kiszolgálásán kívül semmi célja nem volt.

A fordulat akkor következik be, amikor Csu azt a jóslatot kapja, hogy sorsa nem más, mint a semmilét, élete egyszeriben céltalanná válik. Amikor egyetlen megmaradt testvére, kinek történetesen a nagyszerűséget jósolták meg, meghal, a lány magára ölti annak személyazonosságát és harcba száll a sorssal. Csu másra sem vágyott, mint azzá válni, kivé sosem válhatna. Nem ismert könyörületet, helyette tört egyre csak előre árulások és fájdalmak közepette. Nincstelenként jött a világra és valakivé vált.

„Velem sosem végez senki. Olyan nagy leszek, hogy senki sem érhet hozzám, senki sem jöhet a közelembe, mert attól tartanak majd, hogy semmivé válnak.”

Ő nem az a fajta hős, akinek minden az ölébe hullik, nem vár megmentőre, helyette inkább megmenti önmagát. Irgalmat nem ismerve mászta meg ezt a létrát, hogy egy napon nagyszerű lehessen. Élete nem állt másból, csak küzdelemből. Küzdött önmagával és a nagyvilággal. Áldozatokat hozott…súlyosakat, olyanokat, melyeket nem lehet visszacsinálni. De vajon milyen áron?

„Ha az ember más sorsot szeretne, mint amit az Ég mért rá, akkor akarnia kell azt a másik sorsot. Küzdenie kell érte. Szenvedni.”

A regény több évet ölel fel. Az első nagy egység Csu karakterére fókuszál, kiderítjük, honnan indult, milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb. Megismerhetjük belőle, hogy milyen események sorozata vezetett a nagy Jüan-dinasztia összeomlásához. Bár a kötet háborúközpontú, mégsem csupán az öldöklésről és az erőszakról szól. Ha mégis összecsapásra kerül a sor, az mindig világos célt szolgál.

Különleges volt belelátni az ellenséges csapatok fejébe, ezáltal jobban megismerni őket. Lassan, de biztosan térképeztük fel a két ellentétes oldalon álló feleket, s azok valódi célját. Készülj, mert bizony ez a regény belemegy a részletekbe, de imádni fogod, mert minden apró morzsának megvan a maga helye ebben a hatalmas kirakósban. Ha Te is szereted a jól felépített, összetett világokat, akkor ezért odáig leszel!

„Ne nézz le repülés közben, különben rájössz, mennyire lehetetlen, és lezuhansz.”

A kötet az eleve elrendelés kérdéskörét boncolgatja, s annak mélyére ás. Láthatjuk, hogy egyesek meddig képesek elmenni azért, hogy beteljesítsék a saját sorsukról alkotott elképzelésüket.

A két ellenétes oldalon álló főszereplő, Csu és Qujang, az eunuch mindketten kívülállók, olyan titkokat cipelnek, melyek alatt mások már rég összeroppantak volna. Őket azonban nem ilyen fából faragták. Sorsuk valójában valamilyen szinten már az elejétől összefonódott, de vajon mi fog történni, ha ez a kettő szemben találja magát a másikkal?

„A hasonló kapcsolódik a hasonlóhoz. A hasonló érti a hasonlót.”

A regény nem szépít. Nem állítja be az eseményeket felhőtlennek. Nem fél ábrázolni a brutalitást, a háború valódi arcát. Ámbár nem csak a háborút helyezi a középpontba, hanem az azt elszenvedő embereket is. Azokat, akik ennek következtében napról napra elvesztik lelkük egy darabkáját. Akik megtörnek a terhek alatt, s azokat is, akiket már csak a bosszú vezérel.

„A sors szőtte a világ szövetét, Qujang pedig nem volt több, mint egy szál, ami összeköt egy kezdetet egy véggel.”

Tény, a cselekmény kibontakozása egy viszonylag hosszabb folyamat, türelmet igényel az olvasótól, de mindez megéri, hiszen a végén egy mindent egybefogó, drámai tetőponttal zárul. Megtérül a regénybe fektetett türelem, hidd el, örülni fogsz annak, hogy nem csak a legfontosabb dolgokat ismerheted meg, hanem számtalan apró részlettel is gazdagodhatsz az olvasás folyamán. Ennek köszönhetően igazán könnyedén mozoghatsz majd Csu dinamikus világában.

Csodálatosan megírt történet egy háborúról, s annak elszenvedőiről, önmagunk megismeréséről, a társadalomban elfoglalt helyünkről és nem utolsó sorban hitről. Kíváncsian várom a folytatást!

Készülj, a történelem életre kel a lapokon és egyenesen beszippant majd!

Hálásan köszönöm, hogy olvashattam a könyvet az Agave Kiadónak!