„TUDJÁTOK, HOGY ABBY ABERNATHY VÁRATLANUL MRS. MADDOX LETT. DE MI HÚZÓDIK MEG A NAGY ESEMÉNY HÁTTERÉBEN? Miért kérte meg Abby Travis kezét? Milyen titkokat osztott meg egymással Abby és Travis a szertartás előtt? Hol töltötték a nászéjszakájukat? Ki tudott még az eseményről… és miért nem árulta el senkinek? Abby és Travis szökése körül mindent a legnagyobb titok övezett… egészen mostanáig. A Gyönyörű sorscsapás és a Veszedelmes sorscsapás rajongói minden kérdésükre választ kapnak az esküvő (és a nászéjszaka!) viharos történetében, és mint a nagyszerű történetek esetében, erre is érdemes volt várni!”

Véleményem a könyvről:

Az előző rész lezárása rendkívül felcsigázott, így izgatottan vetettem bele magam ebbe a kiegészítő kötetbe. Tudjuk, hogy Abby és Travis a semmiből hirtelen összeházasodtak, és azt is tudjuk, hogy Abby korábban hallani sem akart erről, akkor most mégis mi történt? Minek a hatására gyorsultak fel így az események?

Rettentően tetszett! A mozgalmas cselekmény teljesen magába szippant. Elinvitál minket egy igazi Vegasi lagzira, ahol aztán minden megtörténhet… Elvist kérsz? Már jön is! Két óra múlva akarsz férjez menni? Máris intézzük!

„– Az egyetlen, amitől félek, Gal, az az élet nélküled.”

Kellően romantikus volt, de nem a csöpögős fajta, érzelmes, tele vidám pillanatokkal, amiket olvasóként jólesett megmosolyogni. Az első két rész után kifejezetten tetszett, hogy nem egyetlen szereplőre fókuszált, hiszen a váltott szemszög segítségével mindkét karakter fejébe képesek voltunk belelátni.

Tartottam tőle, hogy az esküvői szertartás túlságosan elcsépelt lesz, de nagyobbat nem is tudtam volna tévedni. Pont olyan esküvő volt, amilyet hozzájuk el tudtam képzelni, meghitt és különleges, na meg persze cseppet sem átlagos. A levél pedig, amit Travis édesanyja írt, igazán meghatott.

„Az enyém volt, én meg az övé. Egyetlen dologban voltam biztos: csak ez a két dolog számít.”

Őszintén kellemes csalódás volt. És a befejezés…na az volt a kedvencem az egész könyvben. Jólesett ennyire felhőtlenül olvasni erről a társaságról. Ennyi megpróbáltatás után Abby és Trav tényleg kiérdemelte a boldogságot.

„– Boldog házassági évfordulót, Gal.
– Egy mögöttünk, az örökkévalóság előttünk – suttogtam vissza.”

Hálásan köszönöm a Maxim Kiadónak, hogy olvashattam a regényt!